A lakógyűlés

Meghirdették a lakógyűlést, még 1 hete, este 8 órára. Eddig mindig szombaton délelőtt volt, ezért egyikre se tudtam elmenni, gondoltam, itt az alkalom, hogy csatlakozzak. Szomorúan láttam be, hogy Csabinak volt igaza. Az emberek egymás szavába vágva beszélnek, mindenki mást mond, mindenki fenyegetőzik, mindenki megoldást keres, és mindenki elcsüggedt attól, hogy nem tud lépni az ügyeiben. Nincs egy ember, aki felülkerekedne azon a látóhatáron, ahol ezek az emberek vannak, és a megfelelő lépéseket megtenné. 

Szégyen, de én se vagyok ez az ember! A mindennapi robot lefáraszt, azt se tudom, hogy a munkámban, az életemben mit hol foltozzak, hogy ne süllyedjen el a képzeletbeli hajóm, ami a gondok tengerén lebeg.

Egyszer talán lesz ez jobb. Addig meg foltozok, és várok.