Sörözés

Múlt hét pénteken elmentünk néhány kollégámmal, hogy elbúcsúztassuk Krisztát és a virtuális feleségemet, Tüncit. 🙂

Régen voltam már füstös kocsmába, és régen éreztem már ezt a fajta érzést, amit egy ilyen hely nyújt. Kötetlen beszélgetés egy – egy sör mellett, felelevenítve a régmúlt történéseit, pletykákat mesélve. Feltűnt, hogy a legtöbb ember (valószínűleg én is) egy addig kevésbé ismert oldalát adja. Akik nem cigiztek itt rágyújtottak, akikkel eddig köszönő viszonyban voltam, itt egymás combját paskolgattuk, egyszóval sokkal lazább lett mindenki.

Különösen jó volt, hogy tömegközlekedéssel járok, így én is ihattam valami alkoholosat.

És mondanom se kell, hogy az összes ruhám bűzlött a cigaretta füsttől! El se tudom képzelni, hogy milyen lehet megcsókolni egy lányt, aki előtte bagózott… 😛