Karácsonyi élmények

Jól indult a karácsony, mindent időben be tudtam szerezni, és csak a csomagoláshoz készített papírmasé dobozokkal csúsztam el. Sajnos az új, téglára épülő doboz elgondolásom nem bizonyult sikeresnek. Régebben tejes dobozra raktam a papír csíkokat, így amikor az elkészült dobozt (ami mindenféle színű- és minőségű papír csíkból készült) megszáradt, csak ki kellett szívni a levegőt az eredeti tejes dobozból, és sérülés nélkül lehetett a papírmasé dobozt leszedni róla.

A téglára rakott celofán sajnos nem volt olyan hatékony, mint gondoltam volna, így csak abban segített, hogy lássam meddig kell bevágni, és ne vágjam ketté a porotherm téglákat!

Az első két doboz (amit Konrád úr és Dobrocsi úr kapott) eléggé gagyi lett, de Anett anyukájának készített doboz már sokkal jobb volt, hiszen ott már alufóliát raktam a téglákra.

A dobozokba szánt bourbon vaníliás narancs lekvár tökéletesre sikerült, meg is szenvedtem vele rendesen! A Butlers -ben vásárolt díszes befőttes üvegekben nagyon gusztusosan nézett ki a mély narancsszínű lekvár, benne a kandírozott narancshéjakkal!

A gomb kekszekről nem is írok semmit, a képek magukért beszélnek! Ami különleges volt benne, az a vaníliás pudingpor, amit a tésztába kellett tenni.

Anettnek szánt képet is egészen jól elkészítettem, igaz, így utólag még egy kicsit változtattam volna rajta, de a saját préselésű leveleim így is jól mutatnak a fekete képkeret mögött!

A gyerekek is örültek a sok kis ajándéknak, és remélem azzal is tisztába voltak, hogy a nagy ajándék, amit a Selmeci utcában kaptak, részben az én ajándékom volt!

Gabó egy Karib tenger kalózai legó világító tornyot-, míg Nóri egy Legó faházat kapott. Mindkettőt még aznap este összebarkácsoltuk!

A 24 -i estét itthon töltöttem. Megnéztem egy filmet, illetve írtam az ismerőseimnek levelet.

25 -én Anett szüleihez voltam hivatalos Kiskunfélegyházára ebédre.  Mint ahogy mami mondta, az alföldi embereknél egy ebéd is olyan, mintha esküvőre készülnének! Így is volt! Különleges előételek és főételek közül válogathattam, nekem legjobban a borleves, a zöldség ágyon sült almás harcsa, illetve a diós-szilvás csirke ízlett! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a többi nem ízlett volna, de ezek voltak számomra az újdonságok!  Sajnos a végére annyira tele ettem magam, hogy a sütiből már csak csipegetni tudtam. 

Azért volt negatívum is! Szörnyű volt szembesülnöm azzal, hogy Kiskunfélegyházáról 1 óra és 25 perc alatt értem Budapestre, míg Budapestről Érdre majdnem két óra volt az út! Ez azért szörnyű, mert Kiskunfélegyháza 120 km -re-, míg Érd 15 km -re van Budapesttől!!

26 -án a gyerekekkel leautóztunk Dunaújvárosba. Anyutól is begyűjtötték a megfelelő mennyiségű legót, megebédeltünk,  majd nekiálltunk az új társasjátékkal, a Spongyabob -os Monopoly -van játszani. Olyannyira belejöttünk, hogy este 8 óra volt, mikor elkezdtünk szedelőzködni, és visszaindulni Érdre.

Mondanom se kell, hogy Gabó elvert minket a játékban, főlényesen nyerte a köröket. Mindezt úgy, hogy nem is logikázott túl sokat!!!