IMG_3269

How to change the language of i-USB-Storer?

Hey Dude!

You downloaded the i-USB-Storer (author yuyu Cheng), and the software language was Chinese. Are you annoying? Here’s the solution.

Why Chninese?

When the app start, it checks the operating system language. If the OS language know for it, it will appear in that language.
BUT!
If it doesn’t know the language (mine is Hungarian), it use the default language: Chinese.

How to change the i-USB-Storer language?

NOWAY!

What?!?!

We nedd to change the operating system language!
1. First find the Settings icon, and push it.
2. Find the General menu item, and click to it.
3. Find the Language and region menu item, and click to it.
4. Click to New language…
5. Select English or English (UK), then the Done.
6. If the OS ask you that You want to change the OS language to the new, say Retain the original

Now you have two language, the native and the English. If You start the i-USB-Storer, it show English captions!

Enjoy!
How to change i-USB-Storer language.

IMG_3260

IMG_3262

IMG_3263

IMG_3264

IMG_3265

IMG_3266

IMG_3267

IMG_3268

IMG_3269

Lopni bűn

Valószínűleg a címben szereplő mondatot a váci Tesco -ban sétálgató 20 éves apuka nem ismerte. Hogy miért, rögtön rávághatnám, hogy a származása miatt, mert hogy roma volt az úriember. De mégsem vágom rá, mert jól szituáltnak tűnt, tiszta és márkás ruhákban sétált az alig 18 éves, és már második gyermekét váró feleségével.
De most térjünk vissza a történetre, ami ott kezdődött, hogy az úriember az egyik hűtő mellett elhaladv,a ahova gondos kezek dobozoos energiaitalokat tettek, kiemelt egyet, felnyitotta és úgy, séta közben el is fogyasztotta. Mondhatnánk, hogy szüksége volt a folyadék pótlására, ezért tette ezt, de ami utána következett, az volt igazán bicskanyitogató. Ugyanis főhősünk azzal a kényelmes mozdulattal, ahogy kivette, ugyanúgy le is tette a WC papírokat tároló polcok egyikére, majd mint aki jól végezte a dolgát, sétált tovább.
A pénztárhoz érve sasoltam, hogy merre lehet egy biztonsági ember, mert kötelességemnek éreztem, hogy szóljak neki erről.
Sajnos a fiatal pár gyorsabb volt, és mire én a pénztárhoz értem, ők már végeztek, kifizették a pelenkét meg a csokit és indultak volna.
De itt jött a csattanó, ugyanis az úremberhez odament egy nagyobb dartab biztonsági őr, és megkocogtatta a vállát, majd megkérdezte: – Az energia italt is kifizetted?
A pali felháborodott arccal azonnal rávágta: – Milyen energiaitalt????
– Azt, amit két perce ittál meg, a hűtőszekrénynél!
– Hát… Azt… – válaszot alacsonyabb vehemenciával. Majd egy igen frappáns ötlettel az asszonyra kente az egészet!
– Mari, kifizetted az energiaitalt?
– Melyiket? nincs energiaital a kosárban! – Válaszolta az éppen csak nagykorúvá cseperedett, de annál termékenyebb hölgy! Véleménye szerint CSAK azt kell kifizetni, ami a kasszánál a kosárban van.
– Amit a kedves párja megivott az üzletben! – szólt hozzá a témához a biztonsági őr, most már kicsit erélyesebben.
– Hát mennyibe kerül, kfiizetem…
– Itt egy öccázqas, aztán mennyünk! – lengette a gucci pénztárcájából kivett pénzt a fiatalember az asszony fele.
A pénztáros gyorsan kikereste a tételt, és beütötte a gépbe: 240 Ft lesz! – mondta.
A nő fizetett, majd elindul a párja után, aki már kifele sunnyogott, de azért még félhangosan odaszólt a biztonsági őrnek, tudván, hogy elmúlt a veszély:
– Nagyon meleg van odabent, jó lesett az a kis üdítő!

Ekkor megszólalt a biztonsági őr wlkie-talkie -je: – Nah, kifizette a CIGÁNY az energiaitalt?
A boltban lévő eladó és vevők is felröhögtek egy pillanatra.

Fiam, maga nyelvtanból megbukott, üljön le!

Gyermekkoromban nem voltam túl nagy sztár, hogyha nyelvtan órán felelni kellett, de a sok éves grafomániám meghozta a gyümölcsét, és már szinte hiba nélkül le tudok írni egy mondatot! 🙂
Ez sajnos nem mondható el a Fast Report szoftver telepítési munkálataiért felelős kollegájáról!
Alább néhány gyöngyszem!
1

2

3

4

5

vidanet te drága

Vidanet te drága!

A düh beszél belőlem, de szerintem érthető.
Volt már lehetőségem jó pár internet szolgáltatót kipróbálni (UPC, Telekom, Datanet, Nordtelekom, etc..) de ezek közül is a legszánalmasabb a Vidanet volt. A megboldogult Nordtelekom előfizetésem elkezdett vándorolni cégről – cégre, szinte évente, míg végül kikötött a fent nevezett garázscégnél. A vándorlás előtt általában levelet, e-mail -t, sőt jobb esetben telefonhívást is kaptam a szolgáltatótól, hogy közöljék velem a “jó hírt”.
Vidanet-től semmilyen ilyen jellegű értesítést nem kaptam. Az előző szolgáltató még odaböffentett egy e-mail -t, amiben tudatta, hogy akkor ő most átadott a Vidanet -nek. Nagyjából ennyi! Se szerződés, se valamilyen hivatalos értesítés. SEMMI!

Az internet ment, ezért túlságosan nem is törődtem vele. A minősége olyan volt amilyen. Már beletörődtem, hogy az ígért 15 MB/s -os letöltést sohase fogom elérni, nem is pattogtam érte, tűrtem, mint szamár a gabonaőrlőben. Aztán egyik napról másikra bepottyant egy számla levél, amiben már a szép színes Vidanet értesített róla, hogy akkor fizessek, mert ADSL -t használok. Szerződés itt sem volt. Ok, befizettem, majd gyorsan felmentem a honlapjukra, hogy a csekkes fizetést módosítsam e-számlára, mert nagy támogatója vagyok a környezetvédelemnek.
Így telt el nagyjából egy év, amikor is kaptam egy online számlaértesítőt, benne a szokásos havidíj másfélszereséről. Rácsodálkoztam erősen, hogy ez meg mi a fene?!?! Ohh, kis böngészést követően kiderült, hogy a hűségidő lejárt, ezért az általuk megállapított teljes árat számlázták ki nekem. A jó édes anyátokat, gondoltam! Ez övön aluli volt!
Jobb helyeken az embert értesítik róla, hogy le fog járni a hűségidő, és hogy akarja -e folytatni, vagy inkább felmondja a szerződést. Első felindulásomban rájuk dobtam egy e-mail -t, amiben közöltem, hogy azonnal fel szeretném mondani a szerződést. Majd miután kifújtam magamat, és a vérnyomásom is visszaállt a szokásos szintre, kerestem egy másik szolgáltatót. Ott elmondták, hogy nem kel lfelmondanom, csak egy AD kódra lesz szükség a mostani szolgáltatótól és ők szépen elintéznek mindent a háttérben. Gyorsan megírtam a Vidanet -nek, hogy felmondás stornó, AD kódot küldjék.

Legnagyobb megdöbbenésemre a válasz pontosan két hét múlva érkezett meg! KÉT HÉT! Nem két óra, nem két nap! KÉT HÉT! Két hét kellett a Vidanet ügyfélszolgálatának arra, hogy egy AD számot előhalásszanak a rendszeréből és ezt megírják nekem.
Ezután hirtelen kapcsoltak, és megvilgáosodtak, hogy ez a fránya ügyfél el akar menni tőlük, hogyha az AD számot kérte, és az nem jó a cégnek (ki fog fizetni a szolgáltatásért), ezért telefonon felhívott egy ügyintéző, hogy elújságolja: most 20 MB/s -es csomagot kaphatok az előző áron, és csak 1 év hűséget kell aláírnom.
Nosza, egészen jónak tűnik, legyen! Érdekes módon, alig egy óra múlva már jött is visszaigazolás, hogy akkor megköttetett a szerződés. Hihetetlen, gondoltam magamban. Ha nekik fontos, akkor villámgyorsak, ha nekem, akkor ráér…
Aztán telt – múlt az idő, és váratlanul házvásárlási lehetőséghez jutottunk, és mivel kihagyhatatlan volt, belevágtunk!
Gondoltam, átviszem oda a meglévő ADSL -t, hogy a hűségidő miatti büntetést ne kapjak. Fifikás voltam, és FELHÍVTAM TELEFONON az ügyfélszolgálatot a 1203 -on, ahol közölték, hogy oda bíz nem tudják vinni az ADSL -t, mert nem szolgáltatási terület, de no problem, mondjam fel. Az ügyintéző szerint átvett ügyfél vagyok, így nincs hűségidő büntetés. Whooo! – gondoltam magamban!
Április másodikán elköltöztünk, így elérkezett az idő, hogy az ADSL szolgáltatást felmondjam a Vidanet -nél. Tanulva az eddigi válaszidőkből, már telefonon hívtam őket a felmondás miatt. Ekkor az ügyintéző hölgy közölte, hogy ejha, hát akkor itt bünti lesz ám (nem ezekkel a szavakkal), mert a hűségidőn belül mondom fel. Említettem neki, hogy a kolléganője nem ezt mondta, de ő bíz kötötte az ebet a karóhoz (jogosan). Nosza, pillanatok alatt elhadarta, hogy akkor én nyilatkozzak arról hogy tisztába vagyok azzal hogy fizetnem kell a büntit, és behajtót is küldhetnek rám. Mondtam, hogy igen, tisztába vagyok. De azt is megjegyeztem, hogy én át akartam vinni az új helyre, és az ő “hibájukból” nem lehet. A hölgy csak hümmögött, végül megegyeztünk abban, hogy írjak az ügyfélszolgálatra egy levelet, amiben méltányossági alapon kérjem a több mint 18.000 Ft -os “hűségbüntetés” csökkentését.
Meg is írtam az e-mail -t (ÉN HÜLYE), és vártam. A levélben kifejtettem, az előzőekben leírtakat, és azt is, hogy nem volt szándékomban megszüntetni a szerződést, ez csak miattuk történt így.
Eltelt egy hét, semmi válasz. Feltételezem, hogy nagy ívben tojtak rá (ügyfél panaszkezelés = 0). Végül 8 nap után egy kurta elektronikus levélkében közölték, hogy ez bukta számomra, ők bizony nem engednek abból a pénzből egy árva kanyit se! Mindezt úgy, hogy nagyjából 2 évig panaszmentes, pontosan fizető ügyfelük voltam! A legviccesebb azonban a levél végére biggyesztett mondat volt: Köszönjük, hogy ügyfelünk volt.

Mint a fenti nem túl rövid történetből is látszik, a Vidanet Zrt az a fajta cég, akik nagy ívben szarnak az ügyfélre, és csak az Önös pénzügyi érdekeik vezérlik.

Ezúton üzenem a Vidanet -nek, hogy én sajnos nem tudom azt mondani: Köszönöm, hogy az ügyfeletek lehettem!

wpid-C360_2012-02-04-10-28-58.jpg

A világ legszerencsétlenebb embere

Vannak emberek akik egyszerűen nem erre felgyorsult, pörgős világra valóak. Ők azok, akiknek egy kastélyban kellene szolgálniuk, és mindent pontosan a vezetőjük paranccsa alapján kellene elvégezniük, mert egyéni döntésekre képtelenek.
Ilyen volt az a negyvenes éveiben járó férfi is, akivel tegnap a Kálvin téri metróban futottam össze. Látszott, hogy ritkán jár városban (miközben szépen volt felöltözve), és még ritkábban használja a tömegközlekedést. Ott toporgott a mozgólépcsőnél, és mikor már nagyon nem tudta, hogy mit csináljon, odafordult hozzám:
– Elnézést, meg tudná mondani, hogy a Móricz Zsigmond körtér hány megállóra van innen?
Felnéztem a táblára, ami a fejünk felett volt, és frappánsan válaszoltam is:
– Egy, kettő, három… Három megállót kell menni!
A férfi megköszönte, majd amikor megérkezett a metró, még egyszer odafordult hozzám:
– Ezzel a metróval kell menni a Móricz Zsigmond körtérre?
– Igen! – és már szálltam is fel.
A másik ajtónál Ő is felszállt.
A metró elindult, majd a Szent Gellért térnél azt vettem észre, hogy emberünk leszáll, és nagyon nézelődik.
Próbáltam neki szólni, hogy ez még nem az, de a metró ajtó becsukódott, és elindult a szerelvény.
A Móriczon még el kellett intéznem pár dolgot, így nagyjából 20 perc múlva arra mentem vissza. Akkor láttam meg, hogy szerencsétlen valamilyen úton – módon villamossal eltalált a körtérre.
Nem tudtam, hogy sajnáljam, vagy nevessek a szerencsétlenségén. Remélem, azért odatalált a kívánt utcába! 🙂

Húspalota, az átverős hentesbolt

Egy hentes, aki mindig átver

Lehet, hogy én vagyok ekkora pancser, de azt sem tartom kizártnak, hogy a Móricz Zsigmond körtér sarkában lévő hentesbolt összes alkalmazottja az átverés nagymestere.

Sajnos nem az első eset, hogy az ott vásárolt hússal kapcsolatban felmerülnek bennem kételyek. Egy évvel ezelőtt borjúhúst vásároltam, és főztem meg otthon a sous vide főzőm segítségével, de olyannyira nem akart megpuhulni a hús, hogy az már félelmetes volt! annyi idő alatt még a marha legdurvább részei is porrá esnek, de ez a “borjú” valamiért stabilan állta a sarat, és nem engedett se a hőnek, se az eltelt időnek. Ha én ilyen izmokkal lennék megáldva, akkor azt hiszem Arnold elbújhatna mellettem.

A húsvét közeledtével egyre erősödött bennem a gondolat, hogy készíteni kellene báránybordából valami finomat. Nosza, éppen a Húspalota előtt haladtam el, amikor megakadt a tekintetem a feliraton: Friss bárányhús érkezett.

Berohantam, és feltettem azt az egyszerű kérdést: – Van báránybordájuk?

Van egy olyan rossz szokásom, hogy ha olyan helyre megyek, ahol még nem ismerem az embereket, akkor magázom őket (lehet az 19 éves hölgy is akár).

Nosza a hentessrácok nem szarakodtak ezzel az etikettel, sommásan visszategeztek, hogy: Hát persze hogy van, mit szeretnél? – Bordát, ha lehet! Hány emberrel csinálod meg? – Négy! Akkor az kevés lesz (miközben ránéz arra a bordára, amire mutatok.

Jó, akkor legyen az a nagyobb. Emberünk megfogja a legnagyobbat (teljesen másra mutattam) és szó nélkül leméri, szétcsapkodja csak úgy, tessék lássék módon, majd csomagolja.

Azt hiszem, illett volna megkérdeznie, hogy: “Ez jó lesz?”, “Szétvágjam?”, “Mással még szolgálhatok?”

No sebaj, megkaptam becsomagolva azt a húst, amit nem is tudtam megnézni, hiszen a többi alatt volt. Gyorsan kértem még egy kevés csirkemájat, majd rohanás haza.

Otthon ért az első sokk! Ugyanis a hús tele volt csontszilánkkal, amit folyóvízzel nem nagyon lehetett lemosni, mert a húsba volt beleágyazódva. Sebaj, szépen kézzel kiszedegettem. Majd levágtam azok a cuflák részeket a csontokról amik valamilyen furcsa módon ott fityegtek és nem voltak szerves részei a húsnak. Ezután nagyjából az 1 kg -nyi húsból már csak a 80% -a volt meg. Szépen befűszereztem és beraktam a sous vide fürdőbe. Mikor elkészült még fűszeres vajon megpirítottam és már tálaltam is.

De bizony itt jött a következő feketeleves. A csontokon szó szerint elvétve volt egy kis hús, ha az arányokat kellene mondanom, akkor 75% – 25% a csont – hús aránya. Azaz 20 dekagrammnyi hús volt a több mint egy kilós csomagban, a többi csont, bőrdarabkák és egyéb idegen összetevők. Mindezt 4000 Ft -os kilónkénti árért! Azaz vettem 20 dekagramm húst 4000 Ft -ért! Ennyiért még az étteremben is tudok enni bárányt!

 

Zemanta Related Posts Thumbnail

Évek

Újra tudatosult bennem, hogy az élet 30 felett kezd el igazán begyorsulni. Az ember észre se veszi és átugrik a 40 -esek ligájába. Míg lélekben simán 26 -nak érzem magam, a testem nem biztos, hogy ugyanezt gondolja. Hála az égnek, azért jó pár évet letagadhatok, de az bizonyos, hogy azok a pörgések, amikre képes voltam régen, és a lelkesedés, amivel ráugrottam mindenre, már csökken. Eljött a sopánkodás, és a “mi lehettem volna ha…” gondolatok ideje. Úgy látszik, ez is a korral jár, hogy az ember időnként elszámol magával az addigi életével kapcsolatban, és vagy azt mondja, hogy “ez igen, nem vagy kispályás haver!”, vagy újabb szőrszálak őszülnek meg a halántékán, és szomorúan konstatálja, hogy amire szerinte képes lett volna, és amilyen utat szeretett volna bejárni, az bíz nyomokban sem sikerült. Ez sajnos nem olyan, mint a chips, ami nyomokban tejterméket, mogyorót és akár még csótányt s tartalmazhat!

Nehéz dolog az, hogyha az embernek újra kellett kezdenie és emiatt szó szerint nulláról kellett felépítenie az életét! Senki se lát bele azokba a gondokba, problémákba, amiket át kellett élnem ahhoz, hogy oda jussak, ahol most vagyok.

De ezek nem távoztak nyom nélkül, a karcok ott maradtak a lemezen, és már nem szól úgy, mént fénykorában…

szupi.net

szupi.net adatlopás

Ritka nagy szemétség, amit a szupi.net oldal csinál!

1. Olyan szalagcímekkel rukkol elő, mint: Borzasztó és szomorú hír!! Nincs többé Nutella!

Természetesen egy igazi nagy hülyeségről van szó, hiszen a cikk maga csak arról szól, hogy gyengébb Törökország mogyorótermelése, mint egy évvel ezelőtt, ezért a mogyoró árfolyama emelkedett. De nincs szó arról, hogy a Nutella -t a Ferrero nem gyártja többet! Valószínűleg ez cikk a cég jó hírét is sérti.

2. Reklámokat helyez el, amit szinte képtelenség kikerülni.

3. A cikket csak akkor olvashatod el, ha rákattintasz a Tovább gombra. De ha rákattintasz, akkor rögtön kiteszi a facebook idővonaladra, mintha lájkoltad volna a cikket! Ez már nyugodtan nevezhető adatlopásnak, és adatokkal való visszaélésnek.

Tanulság: soha ne kattints olyan oldal linkjére, amely hangzatos szalagcímmel próbál becsalogatni!

bkk automata

A kisember édes bosszúja

Eddig még sosem próbáltam ki a BKK jegyautomatáit, gondoltam, nosza itt az alkalom, hogy vegyek új bérletet. Szépen elbíbelődtem az érintőképernyővel, és sikerült viszonylag gyorsan eljutnom a fizetésig. Már csak az volt hátra, hogy betuszkoljam a 20.000 Ft -os bankjegyet, és megkapjam a bérletet, illetve a visszajárót! Sajnos ez nem jött össze, a gép nem volt hajlandó elfogadni a papírpénzt.

Sebaj, ott van a pénztár, majd ott!

Besétáltam, oda caplattam a géphez, ahol sorszámot lehet kérni, de bíz az nem működött. Körbenéztem, rajtam kívül 5 – 6 ember álldogált, és várt a sorára. A 3 -as pultnál megjelent egy fiatal hölgy, és félhangosan azt mondta:

Aki jegyet vagy bérletet szeretne venni, az jöhet hozzám!

Hohó! Hát ez tök jó, én éppen bérletet szeretnék venni! Körbenéztem, hogy ki akar még venni jegyet, de senki se mozdult meg, ezért odamentem a pulthoz.

Elővettem a legkedvesebb hangomat és elkezdtem hadarni, hogy mit szeretnék. Éppen ott tartottam, hogy akkor előveszem a bérletemet, hogy a bérletszámot bediktáljam, amikor egy velem egykorú, igen enervált arcú ember lépett oda és szinte sziszegve bökte hozzám a szavait:

Mások is sorban állnak, nem csak magam!

Hmm… Furcsállottam, hogy amikor a kis hölgy szólt, akkor nem indult el, de békeszerető ember lévén azt mondtam:

Hát akkor tessék, kérjen Ön!

Enervált emberünk diadalittasan (a kisember legyőzte a yuppi buzigyereket) odaállt a hölgyhöz, és a távolsági bérletekről kezdett valamit hadoválni. Eközben én hátrébb léptem két lépést, hogy ne zavarjam a még mindig a diadal mámorában úszó férfit.

A pult mögött álló hölgy két mondat után megszakította és elég hangosan azt mondta:

Én csak jegyet és bérletet tudok adni!

A férfi rácsodálkozott, majd mintha nem jutott volna el a tudatáig, folytatta a kérdéseit. A hölgy újra rászólt, már kissé hangosabban. Emberünk tudatáig ekkor jutott el, hogy egy igazi fontoskodó pöcs volt, és az alig 1 perce aratott győzelme tulajdonképpen egy balfaszság volt!

Hátrébb tipegett, én továbbra is kedves mosollyal az arcomon ránéztem, majd jó hangosan (ami tőlem nem jellemző) elkiáltottam magam:

Esetleg van még valaki, aki jegyet- vagy bérletet szeretne venni előttem?

A mellettem álló biztonsági ember és a pultban álló hölgy arcán is mosoly futott végig, amitől emberünk arcára leplezetlenül kiült a düh és szégyen…

Odaléptem a pultos hölgyhöz és cirka 45 másodperc alatt megvettem a bérletemet.

Mikor kifele tartottam, még félhangosan odaszóltam az 1 perce szerzett ellenségemnek:

További jó várakozást és szép napot kívánok!

Ritkán vagyok bunkó, de most igazán jól esett!

1 2 3 272