Akik ragaszkodnak az ügyfélhez, avagy Telenor te drága

Régóta tisztába voltam vele, hogy a Telenor az egyik (ha lehet ilyet mondani 3 versenyzős futamban) legdrágább mobil szolgáltató. Percdíjai még csak – csak megközelítik a konkurensekét, de a hozzá adott plusz értékkel mindig gond van!

Mire is gondolok?

Van nekem egy előfizetésem, ami 6800 Ft. Ezért én havonta 180 percet telefonálhatok, illetve küldhetek SMS -t (amíg belefér a keretbe). Ezen felül semmi extra. Persze, most a Telenor igazgatója felböffentheti, hogy ez nem igaz így, mert kaphatok akciós készüléket, meg van hangrögzítés, meg mindenféle csilivili hülyeség, amit az ember soha az életben nem használ.

De! Ha szeretném megnézni az elektronikus leveleimet, akkor már bíz gondba leszek, mert Telenor 600 Ft -ért 50Mb  (dobpergés… 12 Ft / Mb ) biztosít csak nekem olyat. De ha én ezt nem jeleztem előre (azaz nem kérem havidíjasan), akkor már egészen más a baba fekvése, hiszen akkor már rögtön felugrik a tarifa 11 Ft / 10 kb -ra, ami néhány levél és melléklet esetén felmegy 600 – 700 Ft -ra! És ekkor még csak két – három levelet, meg a hozzájuk csatolt mellékletet néztem meg! Nem szörföztem a neten, nem néztem meg facebook -on a haverokat, nem kerestem youtube -on videókat!

Ez okból döntöttem úgy, szolgáltatót váltok. Átnéztem mind a három szolgáltató ajánlatát, és a Vodeafone Mátrix 2 közelítette meg legjobban a jelenlegi díjszabásomat, igaz, 1300 Ft -al olcsóbb, és 500 Mb internet is van benne!

DE! 

A Vodafone -nál próbálnak az új ügyfelek kedvébe járni, és millió más plusz szolgáltatást nyújtani, ilyen például a +150 perc Vodafone hálózaton belül. Vagy a keddi olcsóbb mozi. És még sorolhatnám azokat a kicsi pluszokat, ami miatt jóval szimpatikusabbak, mint a konkurencia!

Nem mellesleg letölthető android operációs rendszerre egy aprócska program, amivel meg tudom nézni, hogy mennyi internetet- vagy telefon percet használtam fel. Nem fogok hó végén rácsodálkozni a számlára, mert bármelyik pillanatban meg tudom nézni!

 

Elindultam hát, hogy a Vodafone -nál megkössem a szerződést. Az ügyintéző 30 perc alatt megvolt mindennel, és figyelmeztetett, hogy csak akkor tudják áthozni a telefonszámomat, ha minden adat egyezik a Telenor -nál megadottakkal. Javasolta, hogy battyogjak át a Telenor ügyfélszolgálatára, és egyeztessem le azokat.

Így második utam az Allee -ban a Telenor ügyfélszolgálatára vezetett, ahol megkértem az ügyintézőt, hogy ellenőrizzen mindent. Jelezte, hogy az adatok egyeznek.

Örültem, és dörzsöltem a tenyerem, hogy milyen ügyes voltam.

A megjelölt napon (amikor a szolgáltató váltásnak kellett volna megtörténnie) reggel érkezett egy SMS, miszerint a Telenor adathibára hivatkozva visszautasította a Vodafone kérését!

Pffff!!

Délután rohantam be a Vodafone -hoz, hogy ez most mit jelent, sajnos ők nem tudtak választ adni, mert a Telenor nem adja meg, hogy mivel volt probléma. Csak annyit küld, hogy PROBLÉMA volt! Slussz – passz!

Szuper. Két napig ki se látszottam a melóból, így csak csütörtökön tudtam elmenni a Telenor -hoz, ahol elmondtam, mi a problémám. Technikás ügyfélként már vitte magammal a Vodafone -os szerződésemet, hogy azzal hasonlítsák össze. A kis hölgy kedves volt és segítőkész, kétszer is végig nézte, de nem talált problémát. Végül kibökte, hogy valószínűleg azzal lesz a baj, hogy a Vodafone – nál Keve Gábor András, míg a Telenornál Keve Gábor néven lett felvéve a rendszerbe!

Pfffff!!!! Ha nem foglalkoznék adatbázisokkal, és relációs műveletekkel, akkor ezt még akár meg is érteném, de könyörgöm:

  • Megadtam a személyigazolvány számomat
  • Megadtam a lakcímkártya számomat
  • Megadtam a születési időpontomat
  • Megadtam a születési helyemet
  • Megadtam a Telenor -os telefonszámomat
  • Stimmelt az anyukám neve
  • Stimmelt a vezetéknevem
  • Stimmelt az egyik keresztnevem

De ha a második keresztnevem nem stimmel, akkor az már ADATHIBA?????????

Hát hol élünk, 1984 -ben, amikor DBase -ben lettek rögzítve az adatok???? A személyigazolvány számom-, a születési időpontom-,  és a lakcímkártya számom egyértelmű beazonosít engem! Mi lett volna, hogyha nem Keve, hanem Zippernovszky lett volna a nevem! Nyolc hibát lehetne ejteni benne!

Amikor aztán kicsit kifújtam magam, a Telenoros hölgy közölte, hogy 1 nap lesz, amíg az adatok átfutnak a rendszeren!

Nah!!! Itt aztán meg végképp elszállt az agyam!! Milyen amorf rendszert használ a Telenor, ahol 1 nap kell egy keresztnév rögzítés átfutásához????? Az Oracle, MSSQL és Felhőalapú szolgáltatások világában ilyet mondani olyan, mintha egy 2013 -as BMW -ről azt mondanák az eladók, hogy kurblival kell gyújtást adni rá! Skandallum!

 

Végül azért heppiend lett a vége, mert 1 hétre rá már az új szolgáltatónál élvezhettem a telefonálás gyönyöreit! 🙂

Párizs, te drága!

Egy hete végre kimozdultunk a mindennapok szürke és unalmas örvényéből, és elindultunk Franciaországba!

Már jó előre lefoglaltuk a repülőjegyet és a szállást is, nehogy pofára essünk az érkezést követően. Anett már 3 héttel korábban elkezdte böngészni a Párizzsal kapcsolatos web oldalakat és útikönyveket, hogy ott már ne azzal töltsünk órákat, hogy merre menjünk.

Kedden már 11 órakor elindultunk (a 15:40 -kor induló repülőgéphez), hogy előtte még beugorjunk egy pho levest enni a Sárkány Centernél lévő vietnami étterembe. Tömegközlekedéssel továbbra is irtózatos kín kimenni a Ferihegy 2 -re. Jó dolog, hogy közvetlen buszjárat van oda, de ha éppen kimarad egy járat (mint azt mi megtapasztaltuk), akkor bíz a következő járaton már a csomagokkal és bőröndökkel megrakott emberek úgy zsúfolódnak össze, mint a halak a konzervben!

Annyira jók voltunk, hogy még bő 3/4 óránk volt az indulásig, így végighallgattunk egy Ing -s üzletkötőt, aki hihetetlenül jó kártyás üzletet ajánlott, majd 15 perc után finoman jeleztük, hogy ez minket nem érdekel.

A repülés továbbra is csodás dolog! Imádom ahogy elindul a repülőgép, csodálattal bámulok a felhőkre, a hegyekre és az aprócska falvakra. Ilyenkor olyan érzésem van, mintha a Google Maps életre kelt volna! 😀

Alig két órás repülőút után megérkeztünk a párizsi Charles de Gaulle repülőtér kettes termináljára. 

Régebben is olvastam róla, hogy hatalmas repülőtér, de nem sejtettem, hogy ekkora! 🙂

EU -s állampolgárként ügyet se vetettek ránk, úgy sétáltunk be Franciaországba, mintha csak a szomszéd közértbe mentünk volna! Jó 10 -15 perc kellett, mire sikerült leverekednünk magunkat a metróhoz, ami tulajdonképpen vonat, és a HÉV -re emlékeztet legjobban.

A párizsi metró okosan van kitalálva, és egy kis gyakorlást követően viszonylag gyorsan el lehet jutni a város egyik végéből a másikba. Így nekünk se volt túlságosan sok gondunk vele.

A Gare du Nord vasútállomástól cirka 5 perc metrózással odaértünk a Jaurés megállóhoz, ahol a szállásunk volt.

Fontos információ! A reptéren vásárolt vonatjeggyel tovább lehet menni a metróban, nem kell külön jegyet venni! Legalábbis nekünk sikerült! 😉

Hopp! Még egy fontos dolog a párizsi metróról: Mindenhol hugyszag volt! Talán a belváros néhány megállójából hiányzott csak, de az általunk meglátogatott metró megállók 90% -ban szinte már elviselhetetlen volt a penetráns bűz! 

Első esténket a szálloda környékének bejárásával kezdtük. Meg is lepődtünk, hogy az első zónában lévő szállodától cirka 10 perc sétára egy gettó negyed van, ahol a feketék között szinte világítottunk! Vissza mentünk a Jaurés megállóhoz és vettünk a közeli pékségben két bagett szendvicset, amihez üdítő és egy péksütemény is járt! 🙂 Ezután visszafordultunk, és az estét a szállodában töltöttük! 🙂

Pénteken se lett jobb az idő (talán nem írtam le, de bizony 12-14 fok volt már csütörtökön, az érkezésünkkor is), ezért jól felöltözve indultunk neki a városnak.

Az utazási irodák és úgy általában minden web oldal a Paris Visite -t kártyát ajánlja, ami az érkezésünkkor 1 napra 10,55 EUR volt.  Kevésbé reklámozzák a Mobilis jegyet, ami csak 6,6 EUR -ba kerül. Igaz, ezzel a jeggyel csak az 1-2 zónában lehet furikázni, és nem lehet kedvezményesen múzeumjegyet vásárolni. De mivel mi most Párizst szerettük volna megismerni, ezért nem is volt rá szükségünk!

Az elkövetkezendő három napban szó szerint térdig lejártuk a lábunkat, még úgy is, hogy metróval utaztunk sokat. Próbáltunk minél több helyre eljutni, minél kevesebb idő alatt! 😀

párizsi szuperhíró

Jó segítség volt Anett útikönyve, illetve az, hogy Párizs nagy részén van ingyenes WiFi. Igaz, emiatt Anett ki is borult néha, mert a legváratlanabb pillanatokban álltam meg, a telefonomat nyomogatni, mert volt vezeték nélküli hálózat!

Ha az ember csóró, akkor nem ehet minden nap étteremben, de van megoldás arra, hogy “olcsón” jóllakjon. A hely neve Flunch! Az árai elfogadhatóak, és az ember saját maga szedheti a köretet magának. Ezt ki is használtuk, és a steak -het, duplán szedtünk párolt zöldségekből-, krumpliból…

Az első adag a Flunch -nél

Általános sztereotípia, miszerint a franciák nem beszélnek más nyelven. Meg kell hogy cáfoljam, sok helyen voltunk, és a legtöbb helyen angolul szót értettünk a helyiekkel. Talán a Flunch az egyetlen kivétel, ahol mutogatással és a mimikával sikerült csak az ott dolgozók tudtára adnunk, mit szeretnénk. 🙂

A város előkelő negyedében tisztaság és rend volt, a fák kockára vágva, a virágok sorrendben, egyszóval szinte tökéletes volt! Nem úgy a külvárosban, ahol a kosz néha szó szerint ellepte az utcákat. Volt olyan hely, ami úgy nézett ki, mint a “28 nappal később” című film városban játszódó zombijelenetei!

A másik dolog, ami feltűnt, hogy még mindig le vagyunk maradva kereset ügyileg a nyugattól. Az árak két- két és félszer magasabbak, mint Magyarországon, míg a fizetések négy- ötször magasabbak! Ez okból túl sokat nem is költöttünk, a napi élelem, és néhány apróbb szuveníren kívül semmit se vásároltunk. Pedig volt sok dolog, ami csalogató volt, de mi összeszorítottuk a fogunkat, és elsétáltunk mellette. 

Na jó, egy dolgot nem bírtunk ki, hogy ne próbáljuk meg: az osztriga evést! 😀

Meglepően finom volt, a főt kagylóra emlékeztetett, csak egy kicsit nyúlósabb, “taknyosabb” volt! 😀

A négy nap gyorsan eltellett, és szinte észre se vettük, már a repülőgépen csücsültünk és bőszen integettünk az Eiffel toronynak (már ha láttuk volna! 😀 )

A rézangyalát!!!

Nem voltam/vagyok teljesen tisztába a bisztró fogalmával, ezért idézném a Culinaricum blog -ot:

Először is tegyük rendbe a fogalmat: bisztró (bistro, bistrot, быстро) alatt olyan vendéglátó egységet értünk, mely viszonylag szerényebb ételeket, visszafogott mennyiségben és főleg elérhető áron kínál. Rossz szóhasználattal élve hívhatjuk egyfajta gyorsbüfének, kiskocsmának, ahol bizony nem órákat ücsörögnek a kuncsaftok, hanem ebédjük vagy vacsorájuk után szinte már mennek is, jó esetben a pultnál (ha van) felhajtanak még egy pohár bort vagy sört. A bisztró a legjobb megoldás, ha nem tudtok otthon reggelizni, vagy ha napközben csak egy félórátok órátok van az ebédre, hiszen legtöbbször gyors kiszolgálásban részesültök, és még puccos ruha sem kell.

Csütörtökön tértünk be negyed magammal a Liszt Ferenc téri Rézangyal Mediterrán Bisztróba 19 órakor. Hát igen… Kuponos vacsorát terveztünk négyesben!

A hely roppant könnyen megközelíthető, a belvárosban az Oktogontól pár méterre. Gergőékre várva egy kedves lány invitált minket be a bisztró bejártatánál, jeleztük neki, hogy pár perc múlva már bent is leszünk.

A bisztróba belépve két dolog ütött meg azonnal:

  1. Kicsit sötét volt bent
  2. Olajszag

Nem szeretem az olyan helyeket, ahol nem látom azokat, akikkel együtt eszem, sőt, még rosszabb, hogyha az ételt se látom! Az már csak hab a tortán, hogy a vendégtérben olajszag uralkodott.

A pultnál álló úrnak jeleztük, hogy asztalt foglaltunk, meg is találta azonnal, és elirányított minket a lépcsőforduló tetején lévő “teraszra”, ahol kiválasztottunk egy négy személyes asztalt. A pincér pár percen belül ott volt, és hozta a külön erre a célra (bónusz brigád) készített étlapot. A bónuszban mignon steak volt körettel és szósszal. Én karamelizált hagymás-, vargánya gombás krumplit kértem, konyakos spanyol zöldborsós szósszal. A pincér mindenkitől megkérdezte, hogy mennyire legyen átsütve a steak. Négyből hárman átsütve-, én pedig rare -en (azaz véresen) kértem. Rendeltünk még egy búzasört-, egy cider -t, Gergőék pedig egy 2012 -es rose -t.

Viszonylag gyorsan megvoltunk a rendelésfelvétellel, így volt időnk beszélgetni. Időnk volt, de beszélgetni már kevésbé tudtunk, mert az asztalunktól alig 1 méterre volt egy hangszóró, amiből folyamatosan szólt a zene, félhangerőn. 

Beszélgettünk mindenféléről, és sok mindenről tudtunk volna beszélni, ha nem kezdett volna el korogni a gyomrunk. Az órára néztünk, és döbbenten konstatáltuk, hogy már 20:10 volt. A vacsora még sehol sem volt. Körülöttünk hasonló kuponos hölgyek és urak üldögéltek, és kiéhezve várták a vacsorájukat!

20:18 -ra megérkeztek az ételek. Mindenki azt kapott amit kért, jó pont!

Az már kevésbé volt jó pont, hogy a köret kifejezetten langyos, sőt mondhatnám azt, hogy kihűlőben volt! Gyorsan belevágtam a húsba, és rögtön megláttam a rózsaszín marharostokat, amiért újabb jó pont jár! A többiek már kevésbé voltak szerencsések, ugyanis szinte mindenki rózsaszínen kapta meg a húst (hangsúlyozom, hárman JÓL ÁTSÜLVE kérték!). Sebaj, kezdjünk hozzá. A hús íze jó volt, a szósz is kitűnő volt. A köret pár perc alatt teljesen kihűlt, és a löttyedt karamellizált hagyma édes ízét minden átvette. A burgonya, az erdei gombák. Így pedig már annyira nem volt pikáns!

Mire megvacsoráztunk, már 22 óra múlott, így arra jutottunk, hogy szedjük össze magunkat, és lent, a pultnál fizessünk. A pultos úr, gyorsan kinyomtatta a cehet és beletette egy fekete mappácskába. Ránéztem a végösszegre és elkerekedett a szemem (8200 Ft!). Ok, volt két sör meg egy üveg rose bor, de akkor is… Gyors kalkulálás, majd 9000 Ft -ot hagytam ott.

Miután már eljöttünk (én BALGA!!!) vettem alaposabban szemügyre a számlát. Hogy miért lett az italfogyasztásunk ilyen magas? Mert a szerviz költséget is hozzászámolták. És a szerviz költséget a teljes összegből (étel + ital) számolták. Megnéztem a kupont, valóban fel volt tüntetve ez a plusz költség. De azt már szégyenletesnek tartom, hogy azt nem a végén, jól láthatóan jelezték, hanem a többi tétel közé csempészték be. 

Akarva – akaratlanul is nekem ez átverés szagúnak tűnt! Ha a végösszeg előtt látom a szerviz költséget, akkor nem dobok hozzá még az 1800 Ft -hoz még 800 Ft -ot (annyira nem nyűgözött le a felszolgálás!).

Sajnálom, de nem nyűgözött le a hely. Amióta a Borrsó Bisztróban és a Mák Bisztróban ettem, azóta nálam a mérce az ő általuk nyújtott minőségnél van!

Értékelés: 5,5 pont a 10 -ből

Téligumi

Eddig is tisztába voltam vele, hogyha az ember autót vásárol, azzal elkezdi kiszórni a pénzt az ablakon. A kényelmet meg kell fizetni!

Amikor megvásároltam a Renault Megane -t, az előző tulaj bőszen bizonygatta, hogy négy évszakos gumikj vannak rajta. Erre még rájátszott az is, hogy kanyarodás közben időnként erősen nyikorgott (mint amikor az ember téli gumival utazik nyáron). Aztán az első sokk akkor ért, amikor elvittem vizsgáztatni az autót, és a képembe mondták:

– Nem tudjuk levizsgáztatni, többek között a gumik állapota miatt!

Paff! Hümmögtem, majd megkérdeztem, mit lehet tenni?

Természetesen az volt a válasz, hogy hát venni kell rá újakat! De ugye az embernek akkor és ott éppen nincs nagyon sok pénze, hogy csak úgy lazán bevásároljon.

A további hümmögésemre végül kinyögték, hogy a gumik cseréjével azért lehet trükközni, és végül így sikerült levizsgáztatni az autót!

De ez nem oldotta meg a téli lucskos-, havas-, jeges út kérdését, így most itt állok és próbálom eldönteni, hogy milyen téligumit vásároljak?

Vegyek drágábbat, amivel takarékosabb az utazás? Vagy vegyek jóval olcsóbbat, de három év alatt 80 literrel többet fogyaszt majd az autó? 

Végül úgy döntöttem, hogy a téli hónapok nagyjából az év egyharmadában van, amiből az első hónapban nem is fogom felrakatni, így nagyjából 3 hónap lesz az az időszak, amíg többet fogyaszt az autó

Az olcsóbb mellett döntöttem! 🙂

Az érdi lehúzós…

Eddig is tudta mindenki, hogy az érdi vízszolgáltatás egyrészt szörnyen rossz, másrészt ahol csak lehet, lehúzzák az embert. 

Tekintsünk vissza egy kicsit… A víz minősége kifejezetten rossz volt és az is! Reggel a mosogatóban hagyott edényen délutánra már vízkősáv rakódik le (ami szerintem amúgy se normális!). A csatornázás a város 20% -n van kiépítve. Ott is folyamatosan problémák jelentkeznek. A csőtörések száma szerintem itt a legmagasabb Európában! 

Egyszóval elmondható, hogy Érd megyei jogú városi rangját valószínűleg nem a csatornázás és egyéb közművek kiépítettsége alapján kapta!

De történt valami! Elkezdték kiépíteni a csatornákat! Ez azzal járt, hogy a lakosság nagy részétől behajtottak egy szemtelenül nagy összeget (hiszen megfinanszírozni egy ilyen vállalkozást senkinek sincs kedve!), majd elkezdődött a munka.

Elkezdődött, Érd frekventáltabb helyein. Ott, ahol nem a pórnép lakik! 🙂 Én csak mosolygom, mert a mi házunkban eddig is volt csatorna. De az indulást követő harmadik évben is csak annyit tudtak elérni, hogy a jelentősebb utakon szétbombázták a járdákat, mindenhol kosz és sár van. Csatorna nincs!

De ami még szebb volt ebben a hatalmas vállalkozásban, hogy a vízművek és a csatornázási művek szétbomlott két cégre!

Miért is jó ez? Hát így még többet lehet lehúzni a monopol szolgáltatást használókról! Vegyük például az alapdíjat. Eddig volt a víz alapdíj. Most már van a változatlan víz alapdíj, de rájön a csatorna alapdíj is!

De hogy lássuk, a két cég még sincs olyan messze egymástól, a vízóra leolvasás összegét a csatornázási művek is megkapja, és ez alapján számláznak!

Nemrég érkezett meg a csatornázási művek számlája. Lássuk csak… 14 m3 vízet használtam. Ebből 10% -ot számoltak fel locsolásra, ami náluk 1 m3!

Bizony, bizony! Nem 1,5 m3! A számlán lefele kerekítettek. Megkockáztatom, hogy a következő havi számlán se fog felfele görbülni az a fránya tíz százalék. Igaz, ez csak 0.5 köbméter víz. De ha ezt 5.000 felhasználóval játsszák el, akkor az bíz 2500 m3, ami 320 Ft -os egységáron: 800.000 Ft havonta. 

Ez az igazi érdi lehúzós!!!

A tízmillió milliomos hazája

A pandastart.com -on keresztül hihetetlenül sok olyan linkhez, oldalhoz jutottam hozzá, amely csodákat ígér!

  • Van itt olyan szer, amely a sejteket újítja meg, (természetesen az a cudar és kegyetlen orvosmaffia mindent cáfol!)
  • Van munka és befektetés mentes jövedelemszerzési lehetőség, csak az e-mail címünket  kell megadni (és utána ömlik a pénz???)
  • Vásárlói közösség, ahol évi 20.000.000 Ft -ot (igen, jól írtam, húsz millió forintot) lehet keresni (csak szervezz be magad alá 60 hülyét!)
  • Ingatlan tanácsadói oldal, ahol ingyen juthatunk hozzá a legkiválóbb ingatlan befektetésekhez (Fülöp szigeteki ingatlan egy pesti garzon áráért! Hahahaha!)
  • Hozzájuthatunk angol nyelvtudáshoz, akár 2 hónapon belül, a nulláról (csodamódszerrel pakolják bele az idegen nyelvet az agyadba)
  • Egyedi befektetési tanácsadás, amely a tőzsdézésnél is jobb (és csak kereshetsz rajta, bukni még senki se bukott! 🙂 )
  • Különleges krémekhez, amelyektől fiatalok, szépek és karcsúak leszünk (de leesik az orrunk)

Üdítően jó dolog látni néhány komoly alapítványt a sok gázos hirdetés között!

És miután láttam ezt a töménytelen jó (sőt, szuper, kiíváló, csodás) dolgot, elgondolkoztam rajta, hogy ha itt van mindenki előtt a hatalmas lehetőség, akkor miért nem milliomos / milliárdos még az összes állampolgára Magyarországnak???

Miért érzem azt, hogy ezeket a csodás ajánlatokat direkt a létminimum alatt-, vagy az életbemaradásért küzdő emberek szájíze szerint lettek megfogalmazva? Miért van az, hogy ebben az országban mindenki kevés munkával akar milliomos lenni? Hova tűnt a munka becsülete?

És most ne jöjjön nekem senki azzal, hogy facebook -on, meg e-mail -ben küldözgetett meghívók és kecsegtető ajánlatok ajánlása igenis komoly és nehéz munka! A nehéz munka nálam a gyárban dolgozóké, az utakat javító brigádoké, az építőiparban dolgozóké, vagy az ápolónőké! Nem a hiszékeny ismerősök becsapása, csőbehúzása!

Etyeki kezes – lábos – lehúzós

Az Etyeki Kezes – lábos fesztiválnak nagyon örültem, amikor először hallottam róla (és elmentem)! Kicsit esetlen volt, kicsit kiforratlan volt, de mégis megvolt a hangulata! A következő évben is hasonlót éreztem, igaz a kiforratlanság eltűnt, de megmaradt ugyanannak a kedves falusi napoknak, amit az ember a szívébe zár. Aztán 2010, 2011 kimaradt. Mindig készültem, hogy elmegyek, de valahogy úgy alakult, hogy nem tudtam mégsem megnézni.

A múlt éves fesztiválról több helyről is rosszízű kritikát hallottam, de úgy gondoltam, hogy mint minden rendezvényen, itt is voltak emberek akiknek nem tetszett valami.

Múlt héten vasárnap úgy döntöttem, hogy négyesben menjünk el! Nincs túl messze, 25 perc normál tempóban kocsival. Amikor az Etyek táblához közelítettünk, már furcsállottam, hogy le van zárva az út.

Bizony – bizony! Kötelező a falu határában a parkolás. Ezzel nem is lenne gond, ne füstöljék tele a települést a gépjárművek! De az már kevésbé tetszett, hogy parkolójegy csak napi volt, aminek a díja 800 Ft volt. Igaz, ezért kaptam 1 azaz egy buszjegyet, amivel a megbízott kisbuszokkal be lehetett utazni a központba.

Felszálltunk a buszra mind a négyen (utólag kiderült, hogy ebből a három fiatalabb potyázott!). Az út nagyjából 3 perc volt, hiszen alig 1 km -re volt a parkolóhelytől. A végállomáson láttuk, hogy gyerekeknek 300 Ft, míg felnőtteknek 700 Ft a buszjegy! Azaz 2×300+700=1300 Ft -ba került volna négyünknek a bejutás. A szarrágó énem itt bújt elő. Eddig, ha a buszt kifizettük volna rendesen, 2100 Ft -ot fizettem volna, és ezért csak annyival lettem előrébb, hogy bejutottam Etyek központjába.

Természetesen a gyerekek megéheztek a hosszú út alatt, így odasétáltunk egy lángossütőhöz. Újabb áll leesés történt. Egy sajtos – tejfölös lángos 600 Ft -ba került, míg a kakaós palacsinta 200 Ft -ba. A fehérvári úti piacon egy sajtos – tejfölös lángos 350, míg egy kakaós palacsinta 100 Ft! Azaz nagyjából dupla áron lehetett hozzájutni!

Amikor a fizetésre került a sor, a hölgy rákérdezett, hogy hol van a kártyám. Mondtam, hogy készpénzzel szeretnék fizetni. Kicsit morcogott, és megjegyezte, hogy Ő most tud segíteni, de mindenhol máshol kell majd a kártya!

Nosza, mi is ez a kártya? Ez egy speciális fesztivál kártya, amit 1000 Ft -ért kell megvásárolni, majd erre lehet feltölteni pénzt. Ezt a kártyát kell fizetéskor hozzáérinteni a terminálhoz, ami levonja a pénzt, és az egész vásárlási folyamat pillanatok alatt megvan.

Magával a kártyás vásárlással nem is lenne bajom, de az, hogy 1000 Ft -ot fizessek azért, hogy aztán majd vásárolni tudjak, csöppet pofátlannak éreztem. Ha az előbbi fejszámolást követem, akkor a 2100 Ft -hoz még hozzácsapódna 1000 Ft , így már 3100 Ft -ot fizettem volna, és még mindig csak odáig jutottam volna el, hogy a központban vagyok, és lehetőségem lesz vásárolni! Az meg külön megér egy misét, hogy a kártyát visszaváltani nem lehet, a rajta maradt pénzt felhasználni egy másik fesztiválon nem lehet, visszaváltani csak 25 Ft -os kerekítéssel lehet! Még itt is lehúzzák azokat, akik megvásárolták a kártyát!

A boros poharat 800 kreditért (mert itt már nincs forint, csak kredit, aminek az értéke megegyezik a forint értékével) lehetett megvásárolni. 3.900 Ft, és még mindig csak a központban vagyok, van egy kártyám amivel vásárolhatok és van egy poharam, amivel bort kóstolhatok.

Az árak általában a kétszeresei voltak a normál áraknak, gondolom a kereskedőknek a helypénzt és a kártya tranzakciós díjat is ki kellett fizetniük!

A régi pincék közül alig volt nyitva pár, de a Rókusufalvy Pince és a Róksufalvy Étterem tárt kapukkal várt mindenkit. Mondanom se kell, hogy a rendezvény fő szervezője Rókusfalvy Pál cége… 😀

A rendezvényeket nem néztük meg, inkább elmentünk a játszótérre hintázni. Amíg ott voltunk, két szörnyen hamis hangon éneklő ember próbált ismert dalokat előadni, kevés sikerrel!

Egy érdekes / mulatságos dolog volt, felfedezni Szőke Andrást egy kondér mellett! 

Konklúzió

Ha egy két gyerekes család elmegy, és mindent becsületesen kifizet (esznek lángost, isznak üdítőt, megkóstolna egy – két bort, vesznek a gyerekeknek ajándékot), akkor 10.000 Ft alatt nem ússza meg ezt a kis kiruccanást! Ami azért kicsit sok, egy kevésbé érdekes falusi mulatságért!

Napi döbbenet

Hallottam, hogy megérkezik a kukásautó, és kíváncsivá tette, hogy itt is dobálják -e a kukákat, mint Újpesten, vagy sem.

Első megdöbbenésem az volt, hogy a szembe lévő házhoz kirakott kukáknál egy szürke, nagyjából 100 cm x 80 cm -es valami volt letámasztva, amit jobban megnézve, rájöttem, hogy egy lapos TV!

Újabb megdöbbenésem az volt, amikor ezt a lapos TV -t a kukások megforgatták, megnézték, majd egy laza mozdulattal bevágták a zúzós kukásautóba!

Ennyire jól él Magyarországon mindenki?!?! 🙂

Szerver telepítési mizéria

Már túl vagyok rajta, de az elmúlt két hét eléggé dühítő volt. Az egész úgy kezdődött, hogy a Proserver -től felhívtak és közölték, hogy túl keveset fizetek a szerver hoszting szolgáltatásért. Ez nem véletlen, személyesen az ügyvezető igazgatóval sikerült kiegyeznem ebben az összegben. Nem volt kedvem vitatkozni, mert így is – úgy is módosítani kellett volna a számlázási adatokat, így a kellemest a hasznossal összekötöttem, és átvittük Balázzsal a szervert egy másik céghez.

Ezzel nem is lett volna gond, viszonylag simán ment minden. Proserver -nél gép leállít, bepakol kocsiba, átrobogtunk a Victor Hugo utcába, ott berobogtunk a BIX -hez, ahol bíz nem találtuk a céget! 😀

Némi nyomozás után kiderült, hogy egy másik épületben vannak. Rohanás át oda (mert a szerver leállásra 1 – 1.5 órát számoltunk), szerződést megír, gép átad, beállítottam rajta mindent, ami eszembe jutott. De valami nem volt tökéletes, mert néha megtalálta a DNS szervert, néha nem.

Sebaj, ezt majd otthonról. Anettel a Gödörben találkoztam, nagyjából 1.5 óra múlva értünk hozzá. Ekkor már 2 elégedetlen ügyfél levele fogadott!

Valóban, a webmail nem működött, helyre ráztam.

Jött a következő probléma, néhányan nem tudták leszinkronizálni a IMAP -on keresztül a leveleiket. Pff.. Cirka 3 órás kutatás után találtam meg a megoldást. A portscan ellenes alkalmazás rámászott az IMAP portra, és az IMAP nem tudta rá bind -olni magát! Ez is javítva.

Ekkor azért kezdtek el panaszkodni az ügyfelek, hogy beragadnak, vagy el se mennek levelek. Újabb körök, mire rájöttem, hogy a reverse DNS nem lett beállítva. Ezt a legtöbb (saját levelező szerverünk is!) utálja, és nem fogadja be a leveleket. Gyorsan írtam a colocation szerverterem supoourtjának, akik jópár órával később beállították.

Jelenleg itt állunk, remélem, több probléma már nem lesz vele!! 🙂

1 2