Ispánk vol 2

Szombat. 7 órakor kelés. Nem tudtam se aludni, se pihenni. Mint akiből kiverték még a sz*rt is!

De sebaj, egészen fittnek éreztem magam, valószínűleg a jó levegő miatt. 9 -kor indulásra készen voltam. Nyakamban a fényképezőgép, kezemben a kosárka. Mint Piroska a fotóriporter tanfolyam után!

Buszba beszállás, 15 km megtétele, boltnál megállás. Mindenki berohan és életmentő kajákat vásárol. Én egy fogkrémet vettem, meg 3 zsemlét (ami már teljesen kiszáradt és ott figyel a konyhapulton). És hát két croissant -ot is. Csak az íze kedvéért!

Ezután 25 perc várakozás, mert páran elmentek telefonálni, pisilni, etc… Grrr!!!

10 óra volt, mire újra elindultunk. Egy hegyes – völgyes vidékre érkeztünk. Már előző nap kinéztem két lányt (Zsuzsi és Nóri) akik nagyon értettek a gombákhoz, ezért hozzájuk csapódtam. Még velünk jött Zoli is, akit már szinte a kezdetektől ismertem, hiszen egy padsorban gyűrtük az előadásokat.

Mentünk egyre beljebb és beljebb az erdőben, és láss csodát, egyre érdekesebb gombákat találtunk. Olyanokat, amiket csak könyvből ismertünk. Természetesen Keve úr hozta a formáját és pár nagyon ritka fajon kívül semmit nem ismert meg. Hála az égnek, ott volt Zsuzsi, akitől tudtam folyamatosan kérdezni. Phüü!

Egy vicces esemény kicsit beárnyékolta felnőttkorba lépésem valós időpontját. Találtam az erdő közepén egy elhagyatott vadászlest. Nosza, megkértem Zsuzsit, hogy várjon meg, én gyorsan készítek egy panoráma képet. Elkezdtem felmászni. Egy fok, két fok, mire a hatodik létrafokhoz értem, éreztem, hogy valami nincs rendben. A fa elkorhadt. Gyorsan leszóltam a gombásztársamnak, hogy akkor én most lemegyek, de abban a pillanatban a léc megroppant, én meg zuhanni kezdtem, minden alattam lévő létrafokot porrá zúzva. Végül az utolsón fennakadt a lábam (ami 80 – 100 cm -re volt a földtől), és fejjel lefele lógtam. Szegény lény teljesen megrémült, én meg a helyzetemen hangosan elkezdtem röhögni.

Keve úr bemutatkozott, tapsot kérünk!

Miután összeszedtünk jó néhány gombafajt, visszamentünk a buszhoz. Beszálltunk és újabb helyre mentünk. Végül szombaton három helyen álltunk meg, ebből kettőnél egészen szép kis gyűjteményt gyűjtöttünk be, de az utolsónál nem találtunk szinte semmit!

Délután a legtöbb ember pihenni ment, de voltak újra renitensek akik a kocsmát szerették volna meglátogatni.  Pechjükre nemvolt nyitva, de Mária a pultos hölgy megígérte, hogy 9 -kor kinyit!

Eközben Jakucsek tanárnő vacsorát kezdett el főzni a megtalált gombákból. Lecsót készített, erdei gombákkal. Mire elkészült, mégiscsak előkerült egy üveg pálinka meg néhány doboz sör, így a hangulat sokkal oldottabbá vált.

A szokásos gomba felismerésen és teszt kérdéseken 21:20 -ra túl voltunk, irány a kocsma!

Ott már ment a buli, ugyanis néhányan még a teszt előtt ellógtak!

Éjfél környékén elindultam visszafele (egy sör és kevés pálinkát követően), hogy időbe lezuhanyozzak és elaludjak. Sajnos meleg víz továbbra se volt, így Keve úr igazi mazohista módjára fürdött le.

Mire visszaértem, Tamásék is megérkeztek, így én megint nem tudtam elaludni, és Tamás bátyó horkolását hallgattam egész éjszaka! A füldugó se segített!