Keksz

Vasárnap kekszet sütöttünk Anettel. Illetve azért az arányok jócskán felé tolódtak el, hiszen én csak a csokikat olvasztgattam összes, a nehezebbik része rá hárult. Félve néztük a sütőben sülő finomságot, mert a receptje szerint 7 azaz hét percig kellett csak sütni. De ez olyan kevésnek tűnt mindkettőnknek, hogy még 4 percig bent hagytuk.

Mikor elkészült, émelyítően csokoládé illat terjengett a konyhában. A gasztró élvezetet még megfejeltem egy eredeti forró csokival, így a hízás rögösnek nem nevezhető útjára léptünk pár perccel később! 🙂

A keksz kiváló volt! Hétfőn behoztam kóstolót a barátaimnak a munkahelyemre, és Gergő csak ennyit mondott, miután megkóstolta a csemegét:

– Ezt a lányt el kell venned! 🙂

Sajnos fényképet nem készítettem róla, pedig meg kellett volna örökíteni az utókornak! 😉