Mászkálni jó

Ma egészen időben, délelőtt 10 -kor indultunk a nagy városmászkálásra. Először elmentünk a budapesti IKEA -ba, ahol 2 azaz kettő darab csavart vettem át (köszi Ercinek a megrendelésért!), majd ha már ott voltunk, jártunk egy kört. És ha már elhaladtunk az ebédlő mellett, hát nosza, együnk is valamit. Az én két kis gyermekem újra megőrjített! Az egyiknek a hús nem ízlett, a másiknak a krumplipüré, az egyiknek túl édes volt a fagyi, a másiknak túl vaníliás. Az egyik vizet akart vetetni vele 300 Ft -ért, a másik azért panaszkodott, hogy miért adott az egyiknek kölcsön a zsebpénzéből! 

Végül nagy kínkeservesen megebédeltünk, majd metróztunk egyet. Nórinak és Gabónak mindig nagy élmény a metrózás, illetve a mozgólépcsőzés. Mert mindenhova kocsival járnak!!! 😀

A következő állomás a Duna Pláza volt, ahol a Telenor csodálatos ügyfélszolgálatát ismerhettük meg, cirka 1 órás ügyintézéssel! Miután ezen is túl voltunk, vettem Nórinak egy dögös farmer nadrágot, és elindultunk a munkahelyemre. Közben vettünk görög dinnyét meg kukoricát főzni! Beértünk a „dolgozóba”, ahol Nóri rögtön Dettivel kezdett beszélgetni, miközben én elintéztem pár dolgot. 

Utána szépen felnyargaltunk a Gellérhegyre, gyalog! Gyönyörű kilátás, és lihegés. 😛

Megnéztük a szobrokat, de legjobban a gyerekeket a kiállított ágyúk kötötték le. Gabó az utolsó zsebpénz darabkáit biztos ami biztos elköltötte az egyik bóvli árusnál.

Utána lementünk a 27 -es busszal, és vissza buszoztunk Érdre. Itt még beugrottunk egyik ismerősömhöz 1/2 órára, amiből 2 lett, így este tízre értünk haza. Gyors zuhanyzás és alapos hajmosás után az ágyba dugtam Őket, és egy mese után már aludtak is…