PandaStart, és az elcsalt álmok, avagy Kovácsné Boros Krisztina hatalmasat tévedett

Olyan régen volt már, hogy szinte el is felejetettem ezt a csodás kezdeményezést, a PandaStart -ot. Lássuk, mi lett belőle cirka három és fél év, vagy talán négy év múltán.
A nemzetközi ág (pandastart.com) teljesen eltűnt, csak a magyar domain él. Belépve (mert nézzünk csak oda még működik az e-mail címem) rögtön orrba nyom egy nagy üzenet, hogy nekem most elő kell fizetnem.
De mire is??? Egy linkgyűjteményre, ami finoman szólva se túl dizájnos, 10 évvel ezelőtti, béna módon megírt oldalon található. És a legviccesebb az, hogy miután előfizetnék a Normál csomagra, reklámok is megjelennének az oldalamon. Hogy is van ez? Akkor én most miért is fizettem elő? Manapság, az okos telefonokon futó applikációk korában azért kell fizetni, hogy ne jelenjen meg reklám! 🙂
Nos, ezt én most kihagynám, hiszen millió ingyenes, reklámmentes oldal kínál ilyen, de ennél sokkal színvonalasabb szolgáltatást! De mi a helyzet az összegyűjtött pontjaimmal? Hiszen megdolgoztam érte, ahogy Csatlós Csaba saját maga által írt önéletrajzában is megemlítette Kovácsné Boros Krisztina igen silányra sikerült oldalán (pandastart.shp.hu), sok – sok kitartással szerezte meg az első 1 millióját.
Sajnos Kovácsné Boros Krisztinát nem tudom megriportolni, hogy mi a véleménye arról, hogy ez, az általa bőszen védett (hiszen a kedves édesanyja Czégel Ditta néni is Csatlós úr közeli barátja) kezdeményezése (amit továbbra is piramisjátéknak ítélek meg) erre a sorsra jutott.
Krisztina, neked mekkora összeg jutott, mint közeli ismerős? Kaptál annyi pénzt Csabától, amiből egy hónapos fittness bérletet ki tudtál fizetni? Esetleg a vállalkozásodat ebből a pénzből futtattad fel? Feltételezem, hogy nem!
Krisztina, még minidig azt gondolod, hogy Csatlós Csaba által bezsebelt hirdetési díjakból ő a lehető legdemokratikusabban osztozott?
Krisztina, ismersz te a családtagjaidon, barátaidon kívül olyat, aki a pandastart -os üzletből egy fillért is kapott? Furcsa módon én nem láttam ilyen jellegű hozzászólásokat a pandastart facebook oldalán (amíg le nem lett tiltva!).
Csatlós Csaba ugyanazt tette, mint amit máig is tesznek azok, akik hirdetést adnak fel ezzel a szöveggel: “Rendeld meg ezt a csodálatos könyvet, és megtudhatod belőle, hogy hogyan lehet könnyen és gyorsan sok pénzhez jutni!”, majd amikor a könyv megérkezik, csak ennyi áll benne:
“HÁT ÍGY!”

A panda elpusztult, ez már nem pandastart, hanem pandaend!

bkk automata

A kisember édes bosszúja

Eddig még sosem próbáltam ki a BKK jegyautomatáit, gondoltam, nosza itt az alkalom, hogy vegyek új bérletet. Szépen elbíbelődtem az érintőképernyővel, és sikerült viszonylag gyorsan eljutnom a fizetésig. Már csak az volt hátra, hogy betuszkoljam a 20.000 Ft -os bankjegyet, és megkapjam a bérletet, illetve a visszajárót! Sajnos ez nem jött össze, a gép nem volt hajlandó elfogadni a papírpénzt.

Sebaj, ott van a pénztár, majd ott!

Besétáltam, oda caplattam a géphez, ahol sorszámot lehet kérni, de bíz az nem működött. Körbenéztem, rajtam kívül 5 – 6 ember álldogált, és várt a sorára. A 3 -as pultnál megjelent egy fiatal hölgy, és félhangosan azt mondta:

Aki jegyet vagy bérletet szeretne venni, az jöhet hozzám!

Hohó! Hát ez tök jó, én éppen bérletet szeretnék venni! Körbenéztem, hogy ki akar még venni jegyet, de senki se mozdult meg, ezért odamentem a pulthoz.

Elővettem a legkedvesebb hangomat és elkezdtem hadarni, hogy mit szeretnék. Éppen ott tartottam, hogy akkor előveszem a bérletemet, hogy a bérletszámot bediktáljam, amikor egy velem egykorú, igen enervált arcú ember lépett oda és szinte sziszegve bökte hozzám a szavait:

Mások is sorban állnak, nem csak magam!

Hmm… Furcsállottam, hogy amikor a kis hölgy szólt, akkor nem indult el, de békeszerető ember lévén azt mondtam:

Hát akkor tessék, kérjen Ön!

Enervált emberünk diadalittasan (a kisember legyőzte a yuppi buzigyereket) odaállt a hölgyhöz, és a távolsági bérletekről kezdett valamit hadoválni. Eközben én hátrébb léptem két lépést, hogy ne zavarjam a még mindig a diadal mámorában úszó férfit.

A pult mögött álló hölgy két mondat után megszakította és elég hangosan azt mondta:

Én csak jegyet és bérletet tudok adni!

A férfi rácsodálkozott, majd mintha nem jutott volna el a tudatáig, folytatta a kérdéseit. A hölgy újra rászólt, már kissé hangosabban. Emberünk tudatáig ekkor jutott el, hogy egy igazi fontoskodó pöcs volt, és az alig 1 perce aratott győzelme tulajdonképpen egy balfaszság volt!

Hátrébb tipegett, én továbbra is kedves mosollyal az arcomon ránéztem, majd jó hangosan (ami tőlem nem jellemző) elkiáltottam magam:

Esetleg van még valaki, aki jegyet- vagy bérletet szeretne venni előttem?

A mellettem álló biztonsági ember és a pultban álló hölgy arcán is mosoly futott végig, amitől emberünk arcára leplezetlenül kiült a düh és szégyen…

Odaléptem a pultos hölgyhöz és cirka 45 másodperc alatt megvettem a bérletemet.

Mikor kifele tartottam, még félhangosan odaszóltam az 1 perce szerzett ellenségemnek:

További jó várakozást és szép napot kívánok!

Ritkán vagyok bunkó, de most igazán jól esett!

Az ember, akinek ezer neve van

Nagyjából 3 hete kaptam egy igen tömör levelet ami a SPAM mappában landolt!

Szó szerint idézném ezt a csodát:

Szia!
Miroslav Kadlec vagyok, milliomos.
Úgy döntöttem, elárulom neked, hogyan lettem egyszerű kamionsofőrből milliomos.

Az ajánlat CSAK MA érvényes.


Ha szeretnél te is gazdag lenni, a honlapomon megtalálod hozzá az útmutatót.

Miroslav

Gondoltam magamban, hogyha csak ennyi az egész, megnézem, igaz már vagy 3 hete lejárt az ajánlat, de hátha!

Szerencsém volt, az oldalon landolva rögtön megismertem Egri Viktort aki a levélben még Miroslav -ként mutatkozott be! Az úriember Brno -ban született, és kamionsofőrből lett multimilliomos! És hogy ez még hihetőbb legyen, néhány fényképpel dokumentálta, hogy ő mennyire gazdag!

A képeken egy 26 -30 közötti srác látható, aki igazán élvezi az életet, Észak Amerikától Ausztrálián át egészen Tonga szigetéig eljutott, természetesen a bináris opciókkal való kereskedéssel!

A kíváncsiság kedvéért rákerestem Viktorra, de a web oldalán viktoregri.com csak egy béna trading oldalt találtam. Annál érdekesebb volt az egyik képére rákeresni a világhálón. Hihetetlen módon 15 -20 web oldalon megtaláltam, de ami furcsa volt, hogy Viktornak minden oldalon más neve és más lakcíme volt. Néhány példa:

  • Max Leupert München -ből (http://maxleupert.com/)
  • Edgar Morgan Southampton -ból (http://www.edgarmorgan.com/)
  • Miroslav Kadlec Brno -ból (http://vydelekburza.eu/)
  • Piotr Kozlov Volgográd -ból (http://www.pyotrkozlov.com/)
  • Damient Lauren Lyon -ból (http://www.damienlaurent.com/)

Itt még lehetne folytatni, de nincs kedvem. Ha ezek után még valaki elhiszi, hogy nem egy igen ócska csalásról van szó, akkor az idióta!

A trükkös taplbetét

Egy hete vásároltam talpbetétet a cipőmbe, mert meggyőződésem, hogy tartósabb lesz tőle a cipő, továbbá olyannyira csámpásan járok, hogy bizonyos részeit a cipő belsejének kikoptatom hónapok alatt. Biztosra mentem, és olyan csomagot vettem, amiben rögtön 8 darab volt!

Miután hazaértem, ki is bontottam, és megszámoltam, meg volt mind a nyolc darab a dobozban. A talpbetét eléggé furcsa volt, mert mindkét oldalán csillogós bevonat volt, de sehol se láttam ragasztócsíkot, vagy legalább valami gumis felületet. Sebaj, beraktam a cipőmbe egyet – egyet. Másnap már munkába menet furcsálltam, hogy a cipőbetét össze – vissza csúszkál. Sehogy se akart a helyén maradni! Vagy előre csúszott, vagy hátra. Akkor háborodtam fel legjobban, amikor a cipőbetét majdnem a bokámig felcsúszott a magas szárú cipőben.

Két napig bírtam, akkor már kifakadtam Anettnek, hogy mekkora egy sz*r ez a cipőbetét, mert semmire se lehet használni! Eközben kirángattam a cipőből, és szerettem volna megmutatni, hogy tessék ez az, és még szét is vált középen!

Mert bizony középen ketté vált, és akkor esett le, hogy amit én egy cipőbetétnek gondoltam, tulajdonképpen egy pár volt, a gumis részüknél összeragasztva! 😀

Amikor a karma visszaüt!

Reggel bementem a pékségbe, és kértem egy pogácsát és egy sajtos croissaint . A hölgy babrált egy kicsit, majd szólt a kolléganőjének, hogy üsse be 350 Ft (200 Ft + 150 Ft). A fiatalabb hölgynél fizettem, majd a pulton lévő zacskót felkaptam, begyömöszöltem a táskámba, és kiviharzottam az üzletből. Ahogy a buszmegállóhoz értem, megláttam a templom ajtajától pár méterre egy hajléktalan bácsit, akinek nagy fehér szakálla volt, és egy papír doboz alatt didergett. Arra gondoltam, hogy a pogácsát oda kellene neki adnom. Aztán eszembe jutott, hogy eléggé éhes vagyok, ezért tovább agyaltam, hogy akkor csak a felét kínálnám neki oda. De az meg annyira vér ciki! Eszembe jutott, hogy visszamehetnék és vehetnék neki egy másik pogácsát (150 Ft). Amíg így agyaltam, eltellett legalább két perc. Ekkor megérkezett a 212 -es amire gyorsan felpattantam, és berobogtam a munkahelyemre úgy, hogy a hajléktalan bácsinak nem adtam még egy morzsát se a pogácsából!

Amikor beértem, kinyitottam a táskámat, kirángattam belőle a zacskót, és legnagyobb megdöbbenésemre 1 darab pogácsa volt csak benne. Az eladó egy másik zacskóba csomagolta a croisaint -ot, amit nem vettem észre, és ott hagytam a pulton! Ha oda adtam volna a pogácsa felét a hajléktalan bácsinak, észre vettem volna a másik péksütemény hiányát, és vissza tudtam volna menni a pékségbe.

Azt hiszem, erre mondják, hogy instant karma!

A föld után

Nem is tudom, hol kezdjem…

Ímádom a sci – fi filmeket, szeretem az elgondolkodtató filmeket, örülök, hogyha a környezetvédelemről-, vagy a föld sorsáról van szó. Az After Earth erről szól, de mégsem őszinte a mosolyom! 

Continue reading → A föld után

Májkrémtett

Vasárnapról maradt két zsemlém, ezért azokat reggel induláskor gyorsan bedobtam a táskámba. Kicsit már szikkadtak, nem kétséges, hogy kell bele valami amitől ehetővé vállnak! 🙂

Bementem a Kosztolányi Dezső téren lévő kisboltba. “Örömmel” láttam, hogy hamarosan ott is Nemzeti Dohánybolt fog nyílni, de ez a történet szempontjából kevésbé érdekes. Vásároltam egy margarint, majd végig néztem a felvágott kínálaton. Szikkadt-, bágyadt-, enyhén zöldes színben tündöklő párizsikkal volt tele a hűtőpult, amihez nem volt gyomrom. Végül feltűnt, hogy van ott minőségibb májkrém is, ezért a pult mögött álló hölgyhöz szóltam:

– Kezét csókolom, a (XXX) májasból szeretnék kérni  10 dekát!

Néni arca összerándult, mintha rossz élmények jutottak volna az eszébe a szó hallatán. Kéretlenül csomagolta ki a nejlonból a májkrémet, majd elővett egy kést (aminek tisztaságáról nem voltam meggyőződve) és azzal kezdte el csiszatolni a májast. Nehezen ment, mert vagy 20 másodpercig küzdött vele, miközben az arca el – el torzult egy pillanatra. Mikor végzett, rám nézett és azt mondta:

– Hát lehet, hogy egy kicsivel több lett! Ezt a májast nem lehet rendesen vágni!

– A kicsi mit jelent? – kérdeztem vissza.

– 21 dekagramm!

Ejhh! Két zsemlét félbe vágom, akkor is csak 4×70 cm2 -es terület lesz, amire rákenek 20 dkg májkrémet, akkor hüvelykujjnyi vastagságú réteg lesz rajta. Hazavinni nem akarom, holnapra meg elfeledkeznék róla, hogy a hűtőben hagytam.

A fenti problémák cikáztak az agyamban, miközben már  replikáztam is:

– Hát az kicsit sok lesz, mégiscsak 10 deka kellene! Mert hát két zsemlém van, és….  – Elhalkultam, mert láttam, hogy az eladónőnek elborult az arca.

Az asszony látványosan rándított egyet a vállán, majd újabb nyiszatolásba kezdet, miközben az orra alatt olyanokat mormogott hogy: “szar ez a kés!”, “a májkrémből nem lehet ilyen vékonyat vágni”, “20 deka nem túl sok”, és végül: “különben is, nem volt kedvem reggel bejönni!”

Koppant a kés, az eladó papírt vett elő, és beledobott egy furcsa alakú masszát, és odabökte nekem:

– Kicsúszott a héjából, nem baj?

Éreztem a hangjából a dühöt, az életutálatot, és azt, hogy legszívesebben letaszítana a Taigetosz széléről a mélybe, mert 10 dkg májkrémet mertem kérni!

– Nem probléma, köszönöm!

Felkaptam az amorf csomagot, és elindultam a pénztár fele. Éreztem a hátamon a megvető tekintetét, szinte égette a vállamat!

Már éppen befordulni készültem a pénztárhoz, amikor megadta a kegyelemdöfést, kimondta a mondatot, amit egészen odáig keresett, a visszavágást a májkrém affér miatt, a bosszút, amely oly édes volt, mint a méz:

– És legközelebb legyen szíves a bejáratnál kosarat venni!

Kovász kalandom

Már régóta kacsintgatom a kovászkészítés fele, de sose mertem hozzákezdeni. Pár hónappal ezelőtt aztán nekiálltam. Csúfos bukás volt, a kovász megrohadt! Pedig próbáltam mindent úgy csinálni, ahogy a nagy könyvben meg van írva, de mégsem sikerült. Ez egy kicsit elvette a kedvemet, de úgy voltam vele, hogy addig nem nyugszom, amíg nem veszek ki a sütőből egy igazi kovászos kenyeret!

Két hete újra nekiálltam. Először úgy gondoltam, hogy tartom a leírtakat, de végül rájöttem, hogy felesleges! A titka semmi más, mint a ráérzés!

Elővettem a rozslisztet (mert köztudott, hogy csak abból lehet jó kovászt készíteni!), és elkészítettem az alapot. Két nap múlva semmi eredmény: vizes rozslisztes maszat úszkált a befőttes üveg aljában. Sebaj, azért “megetettem”, és vártam. Két nap múlva újra belekukkantottam és láss csodát, a kis élesztőgombák el kezdtek “élni”, és ennek jelét is mutatták: enyhén savanykás “illat” szűrődött ki az üvegből.

Újabb etetés, majd két nap várakozás. 

El tellett a két nap, és siker! A kovász beindult! látványosan bugyborékolt, és a savanykás szag egyre erősebben érezhető! 

Újabb etetés, majd két nap múlva kivettem nagyjából a felét, és gyorsan bekevertem este egy kis tésztát. 

Újabb tapasztalattal lettem gazdagabb: a kovászt nem élesztő! Nem lehet eljátszani a “gyorsan bekeverek egy kis tésztát” játékot. A kovászos kenyeret meg kell gyúrni, hagyni kell érni, és ha elérte a megfelelő állagot, akkor kell kisütni.

Másik fontos tapasztalatom az, hogy a kenyérsütést nem lehet elsietni. Mivel reggel kevés időm volt, gyorsan bedobtam a sütőbe a kenyeret, majd 15 perc után kikaptam, mert indulnom kellett!

Így az első kenyerem kicsit lapos, kicsit béna, és a közepén sületlen maradt. A külső részei azonban meglepően ropogósak, belül pedig szép szabályosan eloszlott buborékosak lettek!

Következő próbálkozásom most szombaton lesz! Megpróbálom egy igazi kovászos kenyeret sütni a Limara Péksége receptje alapján!

 

Ohh, és még egy fontos tapasztalat. Ha sok rozslisztet adunk hirtelen a kovászhoz, akkor az bizony pillanatok alatt beindul, és ha nem elég nagy az edény, akkor kifut! Bocsi Anett! 🙂

Miért kell hamis adatokat közölni??

A Gruppi.hu oldalon találtam egy hirdetést, miszerint motoros wifi web kamera vásárlására van lehetőség.

Nosza, érdekes lehet a dolog, főleg úgy, hogy majdnem ötvenezer forintról lett leértékelve! Mivel se márkát-, se egyéb olyan információt nem közöltek ami egy magamfajta kockafejűt érdekelne, nyomoztam egy kicsit az eszköz után.

Találtam is róla magyar nyelvű információt a Pixmania.com oldalon!

Amikor megláttam, rögtön felmerült pár kérdés bennem:

  • Ha olcsóbban tudja adni a Gruppi.hu, akkor miért kell olyan GAGYI cselt bevetni, hogy beárazzák a duplájára a terméket?
  • Még szállítással együtt is olcsóbb, mint a konkurens, miért nem emelték ezt ki?
  • Miért nem úgy reklámozzák, hogy a bolti árnál jóval olcsóbban juthatsz hozzá, és ki se kell mozdulnod otthonról?

Ezután már el is ment a kedvem a vásárlástól, mert az olcsó és elcsépelt trükköket nem szeretem! 

Itt jegyezném meg, hogy a Gruppi.hu -nál olcsóbban lehet megszerezni, mintha e-bay -en vásárolnám meg, pedig ott általában a magyar árak 70% -ért lehet az informatikai eszközökhöz hozzájutni!!!!

A félresikerült teregetés

Tegnap este nagymosást rendeztem, az összes sötét ruhámat kimostam. Már jócskán éjszaka volt, mire a teregetésig jutottam. Szép idő van, gondoltam, ezért a teraszon terítettem ki a ruhákat. 

Reggel amikor felkeltem, már tudtam, hogy valami nincs rendben. Kellett 3-4 perc, mire ráeszméltem, hogy a ruhák kint vannak a teraszon. Sajnos ahelyett, hogy megszáradtak volna, még vizesebbek lettek! 🙁

1 2