Mindennapi gondolatmorzsák

Képek-, gondolatok-, és minden más!

Hit enter after type your search item
Mindennapi gondolatmorzsák

Képek-, gondolatok-, és minden más!

A dohányzásról…

kga
You are Reading..

A dohányzásról…

Nem bánom, hogy tizenvalahány évesen megutáltam a dohányzást! Akkoriban igazi kocadohányos módjára a haverokkal vettünk egy doboz cigit (akkor még nem ellenőrizték az életkort!), majd valamelyik panelház tetejére kimásztunk, és rágyújtottunk.
Természetesen tüdőre egyikünk se tudta leszívni az olcsó dohányt, ezért csak füstölögtünk. Akkoriban a Munkás volt a legolcsóbb, ezért azt vettük meg.


Füstszűrő nélkül igazi tüdőroncsoló rudacskák voltak! Az első pár szippantás után már elkezdtem szédelegni, és igen rosszul lettem, de nem akartam alul maradni a "lazasrác" versenyben, ezért én is folytattam. Valószínűleg Kiss Atti, Zelinka Laci és Mess Karcsi is hasonlóan gondolkozott…
Miután elszívtuk az adagunkat, a cigit gondosan elrejtettük különböző titkos helyekre, és mentünk haza. Ha megerőltetnem a memóriámat, valószínűleg még meg is találnám ezeket az elrejtett "kincseket".
Ahogy hazaértem a cigizésből (mert hogy iskola vége után 1-1 órára mentünk el ilyenkor cigizni), gyorsan fogat mostam, meg megmostam a hajamat, hogy ne érződjön a cigifüst rajta.
Ez 4-5 alkalommal be is vált, senkinek se tűnt fel, hiszen anyuék 4 óra után értek haza, addigra már a ruháimból is elillant a cigifüst utolsó morzsája.
Egyik nap azonban beütött az a tényező, ami sikeresen eltérített a dohányzástól.
Cigizésből haza, nyitok be a lakásba, és rögtön feltűnt, hogy valaki (valakik) már otthon vannak. Bátyám akkoriban később érkezett haza, hiszen már szakközép iskolába járt. Rögtön tudtam, hogy a szüleim lesznek azok. Amilyen halkan csak tudtam, besompolyogtam, és egyenesen a fürdőszobába mentem. Anyu természetesen meghallotta, hogy hazaértem, és bejött a fürdőszobába. Addigra én már fogkrémmel kiöblítettem a számat, és éppen a hajamat kezdtem megmosni.
Anyu kérdően nézett rám: "Te miért mosol hajat?" Valami érthetetlen mondatot meséltem neki arról, hogy így – meg úgy koszos lett a hajam ,ezért gyorsan lemosom. De kezdett a történetem átlátszóvá válni.
Ekkor anyu azt mondta: – Gabikám, Te cigiztél??
Én lapítottam, és egy halovány nemmel válaszoltam. Próbáltam kibeszélni magamat (úgy látszik, már akkor megvoltak a csírái a "másokhasábalyukatbeszélek" -nek), majd tagadtam, és mindent ráfogtam a többiekre!
Anyun látszott, hogy sejti, mi történt. Elmondta, hogy nagyon rossz dolog a cigaretta, és elszomorítaná, hogyha cigarettáznék.

És ez a momentum volt az, ami engem örökre eltérített a dohányzástól! Szégyelltem magam, hogy anyunak hazudtam!
Azóta se dohányoztam (ennek van 20 éve) és szorgos ellenzője vagyok a füstölgésnek! Próbálok mindenkit lebeszélni róla, ha kell, akkor pofátlan módon!

Na jó!! Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a főiskolai éveim alatt elszívtam pár füves cigit… 🙂

Hasonló bejegyzések