Törölve, avagy az utolsó szó jogán

Rövid történet, szomorú csattanóval, sok kérdőjellel!

Volt egyszer A és B, akik megismerkedtek egymással interneten keresztül. Sokat leveleztek, úgy tűnt, mindketten erősen érdeklődtek a másik iránt. B családi helyzete bonyolult volt, azonban A ezt nem firtatta, elfogadta.
Teltek múltak a hetek, és sor került az első találkozásra. Ebből a találkozásból egyre több lett. Élvezték egymás társaságát, szerették egymást. Sajnos B csak lopva tudta ezeket a randikat megszervezni. A sose szólt miatta, nem jelezte, hogy ez neki nem jó így!
A nyárnak vége lett, elérkezett az ősz, komor, esős, idővel. A találkozások bonyolultabbá váltak mindkét fél elfoglaltsága miatt.
Egyszer aztán történt valami! A olyan jeleket kezdett sugározni, ami B -t megzavarta. B nem igazán értette, rákérdezett, de nem kapott egyértelmű választ.
A -t zavarta valami. Valami, amit nem tudott megfogalmazni. Aztán egy beszélgetés során kiderült, hogy B -vel van baja. Úgy döntöttek, hogy egy ideig nem találkoznak, amíg A -ban nem tisztázódnak, ülepednek le a kérdések.
Eltellett a kitűzött idő, újra találkoztak. B ideges volt, mert félt, hogy elveszíti A -t. Ez mind a hangulatára, mind a viselkedésére kihatott. B nem közvetítette azokat a jelzéseket, ami B számára egyértelműek lettek volna.
B elkeseredett volt. Úgy érezte, hogy valamit elrontott. Próbálta helyrehozni, próbálta A -t rávenni arra, hogy találkozzanak, beszélgessenek. Érezte, hogy a személyes kontaktus sokat segíthet. De A elzárkózott, kerülte B -vel való találkozást! Amikor végre újra találkoztak, B egy olyan helyet választott, amiről úgy gondolta, hogy mindkettőjük számára érdekes lesz, és még egy egészen picit konyított is hozzá, hiszen egyik szülője is érintett volt. A véletlenek furcsa együttese úgy hozta (A telefonálása, B tétlenül téblábolás), hogy a szülővel összefutottak. B örült, hogy A végre megismerkedik egy családtagjával. Örült a kettő, számára fontos személy találkozásának.
A a helyzetet félre értette. Úgy érezte, hogy szándékosság volt mögötte. Úgy érezte, hogy B kaparva próbálja a felhozott hibákat helyrehozni.
Újabb hetek teltek el, B nem tudott enni, mert szomorú volt, és szenvedett. Online beszélgetések sora következett, aminek folyamatos elutasítás volt a vége.
Aztán újra történt valami. B olyan arcul csapást kapott, amit A -tól el sem tudott volna képzelni!
Úgy döntött, hogy időt hagy A -nak, bízván abba, hogy az idő ezeket a sebeket begyógyítja. Az utolsó beszélgetésük során B még egy utolsó mentőövként A fele hajította azt a cérnaszálat, ami a kapcsolatuk megmentésének kulcsa volt.
Teltek, múltak a napok, de A nem élt ezzel a cérnaszállal. Nem értette meg, nem vette észre, hogy ez a cérnaszál volt, amit meg kellett volna húznia?!?!
B sokat hezitált, gondolkozott az életén. Aztán fájdalmas döntést hozott. Ha A -vel nem tudja helyrehozni a kapcsolatát, akkor meg kell szakítani azt. Nem érezte értelmét annak, hogy hónapokig szenvedjen egy elérhetetlen ábránd miatt. Mert A és az A -val töltött percek már csak ábrándok voltak számára.
Megírta a búcsú levelet, de nem küldte el (még mindig bizakodott). Aztán már nem volt halogatni valója és elküldte.
Furcsa fintora az életnek, hogy B a gödör legalján érezte magát, amikor megjelent az életében E. E más volt, belőle sugárzott az, amit B szeretett. És B újra jókedvű lett, már nem érezte a gödör legalján magát.
Újabb hetek tellettek el, és nyilvánossá vált B és E közötti kapcsolat. Egy olyan kapcsolat, ami B rommá tört érzelmeire épült. Újabb furcsa fintora a sorsnak, hogy A amikor erről értesült, B -t elítélte, és kitörölte az életéből.

B nem érzi, hogy hibát követett volna el!

Hasonló bejegyzések

Related Posts

3 hozzászólás

    szep.

    :dance:love:

    :dance

Comments are closed.