beton

Enyhén morbid vonzódást érzek a betonozás iránt. Hétvégén nekiálltam, és 160 kilónyi előre bekevert (azaz az alapanyagok mennyiségével nem kellett foglalkoznom) betont 1 db lapát és 16 liter víz segítségével feldolgoztam.
A történet ott vett erős fordulatot, amikor elfeledkeztem róla, hogy a lapátot önhatalmúlag pár hónapja kidobtam, mert rozsdás volt, meg törött volt a nyele, meg úgy általában nem tetszett.
Ez akkor tudatosult bennem, amikor a 40 kilós zsákot felbontottam, és keverni kellett volna a betonon a betont.
Gyerkőcökkel be a kocsiba, és a 2 km-re lévő boltba vásároltam egy nyelet és egy lapátfejet ( 2.200 Ft ). Mikor ezzel megvoltam,
ástam a garázsbejáróhoz egy jópofa kis árkot, majd az első 40 kilót belezuttyantottam.
Ezután világosodott meg, hogy 40 kiló beton egy vázában is lazán elfér, nem abban a német gyalogsági lövészárokban, amit a kapu elé ástam. Gyerkőcökkel be a kocsiba, irány a Bricostore. Ott kocsiba pakoltam még 120 kilónyit, majd a pénztárnál ki is pakoltam, mert a pénztárcámat sikeresen otthon hagytam. Irány haza, pénztárca zsebbe mélyeszt, majd újra a BricoStore, ahol újra visszapakoltam a kocsiba a zsákokat, és fizettem ( 2.800 Ft ). Itthon újra kipakoltam a 120 kilónyi betont, és szépen bekevertem.
Szombatra megvolt a megfelelő mennyiségű energiafelhasználásom.
Pizzát rendeltünk a Giuseppe Pizzériából , igaz, 2 óra késéssel, de megérkezett ( 3.400 Ft ).

Visszatérve az eredeti táméra, imádom a beton illatát, szeretem keverni, mintha egy óriásnak készítenék szürke pudingot. Ha nem lennék finnyás, talán még meg is kóstolnám…

Hasonló bejegyzések

Related Posts