Külvárosi Kávéház

Vasárnap, a punnyadásból kicsit ki kellett mozdulni, ezért elmentünk sétálni egyet. Ahogy lement a nap, rögtön fagyos lett az idő, és még a meleg cipő, meleg kabát se tudta megakadályozni, hogy az arcunkat ne csípje ki a hideg.

Ha már a polgármesteri hivatalnál jártunk, bementünk a Külvárosi Kávézó és Étterem -be.
A környék házai enyhén lepusztultak, és a kávézó épülete is itt- ott málladozott, ezért nem vártam túl sok jót a belsőtől. Legnagyobb meglepetésemre a belső elrendezése (mondom ezt mint hozzánemértő!! ;)) nagyon tetszett. Mintha 60-80 évet ugrottunk volna vissza az időben, és Latabár Kálmán kedvenc kávézóját pillantottuk volna meg. A berendezési tárgyak, a tapéta, a kandalló, mind ezt sugallták.

A pincérnő udvarias volt és kedves, megkérdezte hogy vacsorázni, vagy kávézni jöttünk. Miután a vacsorához még korán volt (5 óra éppen csak elmúlt), a kávézás mellett döntöttünk. Mindketten amoretto -s kávét kértünk, Lina pedig egy alkoholmentes koktélt. A koktél igényesen volt elkészítve, a különböző gyümölcslevek rétegesen pihentek a pohárban, nagyon dekoratív volt. A kávénk is réteges volt, a felgőzölt tejhab, alkohol, kávé, tejszínhab gusztusosan volt elkészítve a hosszú-nyakú pohárban.

Másodosztályú helyként tüntették fel magukat, de véleményem szerint inkább első osztályúak az áraik! Az italok nagyon finomak voltak, a hely kulturált, a felszolgálók kedvesek.