Napom

Nem volt egy egyszerű nap a mai! Reggel megnéztem az Elcserélt életek című film utolsó 40 percét, mert bíz bealudtam rajta 1 hete, amikor elkezdtem nézni! 🙂 Érdemes volt megnézni, mert nagyon jó film, és Angelina Jolie is igen szép alakítást hozott (pedig annyira nem csípem!).

Aztán neki kezdtem a gyerekszobának. Takarítás, majd ablakok lenyalása, letakarítása. Azt hittem, hogy nem létezik olyan, hogy lemoshatatlan festék! Sajnos létezik! Egy vastag ecsetvonásnyi csíkot cirka 3 óráig vakarásztam, és még mindig látszik a nyoma. Igaz, az ember mit várjon egy sötét narancssárga festéktől.

Amikor ezzel végeztem, kijavítottam a csodás, két ablak közötti szigetelés hibáját. A kőművesek annyira profik voltak, hogy a két ablak közé betettek egy vasrudat, de már annyi hely nem volt, hogy be tudják vakolni, ezért rányomtak szilikont. Ez így nem is lenne probléma, hogyha lekezelték volna a rudat! De nem tették, ezért szépen rozsdásodni kezdett. És ez átütött a szilikonon.

Én szépen nekiálltam, levakarásztam a szilikont, majd kefével leszedtem a rozsda nagy részét, ezután kezeltem RS55 -el, ami elvileg rozsdaoldó és bevonatot képez a további rozsdásodás megakadályozása végett.

Végül szép fehér szilikonnal benyomtam, és elrendeztem. Így most mutatós! 🙂

Felszereltem a karnisokat is, illetve anyu által varrt függönyöket is feltettem.

És ezután indult az igazi kínszenvedés! Egy emeletes ágy összerakása egymagamban. Kb. kétszer kellett szétszednem és újra összeraknom. Egyszer Viki segített a szétszedésben, mert akkor hozta a gyerekeket, ezért megkértem rá.

Másodszorra már a Nóri és Gabó segítettek a szétszedésben! Volt ott minden, ami csak történhet az emberrel. Gabó ujjára esett az egyik merevítő-, elgurult egy nagyon fontos csavar-, nem tudtam meghúzni egy másik csavart.

Aztán végül minden összeállt, feltettük a matracokat rá, leterítettem a szőnyeget, felhúztam a szép új ágyneműket, így most kerek a kép!

Nórinak egy rózsaszín szívecskés ágyneműt vásároltam, Gabónak egy kocsisat. Mindkettő nagyon jópofa!

Aztán elmentünk egyet sétálni, bementünk a játszótérrel ahol lökött játszóteres gyerekeket játszottunk.

Ez nagyjából abból állt, hogy a melegítőnket felhúztuk hasközépig, elkezdtünk púpozni, és nagyon lassan azt mondogattuk: Baba! Baba! Baba!

És közben kergettük Nórival Gabót! 🙂

Este vacsoráztunk és megnéztük az Éjszaka a múzeumban című filmet, természetesen zuhanyzást követően!

égül megmostuk a fogunkat, és egy – egy lökött mesével zártuk a napot. Egyiket Nóri mesélte, a másikat én.

A főszereplője mindkét esetben egy virsli volt, aki nem szeretett volna hot – dog -ban végezni.