Kényelem, kényelem, kényelem!

Nem gondoltam volna, hogy a magyar ember ennyire el fog kényelmesedni, pár év alatt! Régebben az Egyesült Államokat megjárt ismerőseim meséltek róla, hogy ott annyira elhízottak az emberek, hogy gyakran már a sarki McDonalds -ba is motoros tolószékkel mennek enni 2-3 BigMac menüt.
Örültem neki, hogy itt ez nem jellemző. De sajnos a mai napon ez megcáfolódott!
A gyerkőcöket vittem iskolába, és az iskola északi oldalán lévő parkoló sarkába leálltam. Innen 3 perc gyalog a főbejárat. Srácokat összepakoltam, és szépen odasétáltunk. Éppen, amikor elindultunk a kocsitól, egy 40 év körüli-, jómódú anyuka érkezett a parkolóhoz. 2 hely volt még üresen. Ő úgy döntött, hogy túl távoli ez a két hely, ezért tovább ment, és elfordult jobbra, az iskola főbejáratához! Természetesen ott nem volt hely! Ahogy haladt5unk a főbejárathoz, látom, hogy a hölgy tett egy kört, és újra a főbejáratnál keres helyet. Gyerkőcöket bevittem az iskolába, Nóri átvette a benti cipőjét, még egy búcsúpuszi, és elindultam kifele. Ekkor legnagyobb megdöbbenésemre (eltelt nagyjából 5 perc), az a hölgy, akit korábban láttam, éppen talált egy parkolóhelyet és oda állt be a kocsijával. Kíváncsi voltam, hogy mi volt az oka a több mint 7 perces kőrözésnek. A hölgy kiszállt, a kislányát bekísérte a kapuig, majd sietősen visszament a kocsihoz, bepattant, és elhajtott. Semmi másért nem körözött 7 percig, csak azért, mert lusta volt 100 métert sétálni!
Szörnyen szomorú ez!!!