Első nap az iskolában

Első nap az iskolában. Nóri reggel már egészen korán fent volt, nem kellett nógatni, hogy csússzon ki az ágyból. Felöltözve, teljes harci díszben várta az indulást. Hezitált egy kicsit, hogy hozza -e a szép, új iskolatáskáját, de 10 másodpercnyi tanakodás után döntött. Az iskolába belépve látszott rajta, hogy egy kicsit meg van hatódva, és erősebben szorította a kezemet. Természetesen összekevertem Gabó és Nóri termeit, így Gabó osztályába akartam vinni Nórit, és Nóriéba Gabót. Érdekes, hogy a gyerekek rögtön kapcsoltak. Gabónak búcsút intettünk a mélyföldszinti osztályteremnél, és loholtunk fel az első emeletre.
Már bent ült 6-7 gyermek, és a szülők kíváncsian várták, hogy mi lesz. Nóri mázlista, mert a legjobb óvódás barátja is az osztályába jár, ezért rögtön mellé ült. Nézegette a táskát, és próbálta kinyitni, de végül a tanárnéninek sikerült csak. A szülők az ajtóban toporogtak, és nézték csemetéjüket, ahogy csücsül a padban. A tanárnő végül megoldotta a dolgot, és a szülők fele fordult:
– Négy órakor kikísérjük a gyerekeket az iskola bejáratához, ott várják meg Őket!

A legtöbb szülő megértette, hogy ez volt a jel a búcsúra. Egy integetés, egy mosoly, és a gyerekeket elnyelte a tudás vára.