Pravé olomoucké tvarůžky
Nem, nem! Nem szidtam senkinek a felmenőit! És nem, nem akartam én leírni semmi csúnyát!
A Pravé olomoucké tvarůžky egy sajtkülönlegesség amit Csehországban gyártanak, két helyen, Mostice és Mohelnice városban. A fenti megnevezés pontosan azt jelenti hogy: Eredeti Olomuckei túró!
Ami felbontást követően rögtön egyértelmű, hogy BÜDÖS! És nem csak büdös, hanem még nyálkás is! De ennek ilyennek kell lennie!
A szaga talán az erjedt pálpusztai sajtéra emlékeztet, de mégis más. Tapintásra nyálkás és gumis. Első kóstolásra ez a nyálkás, viaszos réteg kicsit visszataszító, de hamar hozzá lehet szokni. Nagyon sós az íze, ez a készítési eljárásnak köszönhető. A sajtot savanyított tejből készítik, amelyet érlelnek, majd hosszúkásra, vagy pogácsa alakúra formáznak, és alaposan megszórják sóval. Ezután újabb érlelés következik, aminek a hatására elnyeri a végső formáját.
Az eljárás már a 16. század óta létezik, de nagyüzemileg csak a 19. században kezdték el készíteni.
A sajt annál jobb, minél hosszabb ideig érlelődött, ami nálam nem volt probléma, mert nagyjából 1.5 hónapja van a hűtőben!
A sajtért külön köszönet anyunak!
Füstszag
Elővettem a fiókomból a féltve őrzött Lapsang teámat. Forró vizet engedtem rá a palackos vízből, és vártam, hogy kioldódjanak az ízek.
Alig tellett el pár perc, az egyik kollégám szaglászni kezdett. Majd a mellette ülő is.
- Mintha füstszagot éreznék.
- Engem szalonnára emlékeztet.
- Inkább olyan szag van, mint a szaunában. - replikázott a harmadik úriember…
Nem kellett sok időnek eltellenie, hogy rájöjjenek, én vagyok a ludas!
Büdösbogár
Előbb nekem szállt egy bogár, és a mezítelen felsőtestemen landolt (hahahahaha!). Egy laza mozdulattal az ujjaim közé csippentettem, és elhajítottam. Aztán furcsa bűz ütötte meg az orromat. Egy kis szimatolás után rájöttem, hogy a bogár nyomott ki magából valami fertelmesen büdös anyagot, amitől az ujjam is szagos lett!
Még jó, hogy vettem pár napja kézfertőtlenítőt, így rögtön munkába is állítottam!
Krkonošský pivni syr – a büntetés sajt
Nem gondoltam volna öt – hat évvel ezelőtt, hogy saját magamat fogom büntetni egy sajttal.
Ma megtettem! Anyutól kaptam cseh sajtokat, köztük a Krkonošský Pivni Syr nevűt.
Krkonossky egy természetvédelmi övezet, Cseh ország északi részén. A pivni jelentése sör, míg a syr jelentése sajt, azaz Krkonošský sörsajt.
Anyu előre jelezte, hogy igen pikáns a sajt, és nem véletlenül van 2 zacskóba is csomagolva. Ahogy kibontottam, valami szörnyen penetráns szag csapta meg az orromat. Utoljára ilyet akkor éreztem, amikor elmentem egy piaci kuka mellett egy nyári vasárnap, amiben már legalább két napja rohadtak a karfiolok és káposzták.
A sajtnak rohadt káposzta, de inkább rohadt karfiol szaga van. És ez a szag perceken belül beterítette az egész lakást.
De ha már kibontottam, hát meg is kellett kóstolnom. Az íze kárpótolt a szagáért. Kellemes, enyhén csípős, lágy sajtot takart a rúzsos érlelt kéreg. És rögtön megragadom az alkalmat, hogy sajt tudásomat kecsegtessem, és mindenkivel megosszam, miért is ilyen a felülete. A rúzs réteget egy Brevibacterium linens nevű baktérium tenyészet készíti, ami a sajt fehérjéjét bontja. Ennek a bomlási folyamatnak a velejárója az ammóniás szag.
Először magában kóstoltam meg, majd vörös borral, végül almával. Az alma hozta ki igazán az ízeit, ezért mindenkinek aki hozzájut ehhez a különlegességhez, az almát ajánlom!
Még maradt egy fél doboznyi, amit holnap, vagy holnapután fogok elfogyasztani (talán dióval, vagy más gyümölccsel!)
Köszi anyu!





