Emlékek a múltból

A warez ipar

“Csak azt nem lopják el ami le van betonozva”, tartja a mondás amely remekül jellemzi az ember hozzáállását a magántulajdonhoz. Amióta világ a világ, az ember azóta nyúlja le a másét, ösztönből. A szoftvereknél az indíttatás fokozottan igaz, mert minél könnyebb valamit ellopni, annál biztosabb, hogy el is lopják, és mivel a szoftvereket nem probléma másolni, így külön ipar alakult erre, amelynek a neve warez.

Bizonyára mindenki hallott titkos ftp szerverekről, ahonnan mindenféle játék és felhasználói program letölthető. Nos, valószínűleg az olvasóink többsége is telepített már törést egy-egy megkívánt programhoz, vagy töltött le játékot a netről. Általánosságban elmondható, hogy a szoftverek közül mindaz a warez kategóriába tartozik, amely futtatásával valamely hatályos rendelkezést megszegünk, illetve törvénybe ütköző bűncselekményt követünk el.

Véget nem érő viták zajlottak már a neten és offline fórumokon a szoftvermásolásról, a szoftvermásolókról, az illegális szoftverfelhasználókról, az egész jelenség okairól és a lehetséges megoldásokról. Magyarországon, és általánosságban hazánktól keletre, az otthoni és intézményes illegális szoftverfelhasználás lényegesen magasabb százalékokban van jelen, mint innen nyugatra. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb arányokat a gazdasági helyzettel, a vállalatok és a magánszemélyek anyagi helyzetével lehet megmagyarázni. Azonban jóval meglepőbb, hogy a szoftverek java részét mégsem a “bűnöző” keleten törik, hanem a fejlett és gazdag nyugati államokban, jórészt Amerikában. Az illegális felhasználás ott is jelen van, igaz intézményi szinten nagyon alacsony százalékokban, de az otthoni gépeken virágzik a “warezolás”.

Nemrég a tv-ben figyeltem egy szerzői-jogi beszélgetést, ahol néhány magát szakértőnek nevező úr az illegális szoftverhasználat (a továbbiakban warezolás) okairól és megoldásairól vitázott. Az egyébként elég lapos és papírszagú vitában egyetlen dolog volt érdekes, amelyben mindannyian egyetértettek. Az egyik szakértő azt mondta, hogy a magyar szoftver-helyzet egyedül az emberek hozzáállásával magyarázható, amely hozzáállást csak hosszú “átneveléssel” lehet megváltoztatni. Az átnevelés egyetlen hatékony eszköze pedig az elrettentő súlyú, példamutató bírósági ítélet.

Ha nem lenne kereslet a drogokra, akkor nem lennének drogkereskedők sem, és drogot is kizárólag a patikában, vagy a kórházban láthatnál. Részben ugyanez a helyzet a warezzal is. Illegális szoftver azért fordul elő, mert van rá kereslet, ráadásul nagyon erős kereslet. Ahogy a drogfogyasztás terén megtalálták a legcélszerűbb védekezési módot, a felvilágosítást, így ehhez hasonlóan a szoftveripar vezetőinek is meg kellene találni a megoldáshoz vezető helyes utat. Tehát a forgalom felszámolása egyedül a kereslet felszámolásával oldható meg, amelyhez a cégek eddig az egyedüli utat az erőszakos megoldásban látják.

Lássunk egy példát:
Az ismert, mindenki által használt oprendszer sokak szerint túlságosan felül értékelt, mert önmagában semmire sem jó, a kedvezményes megvásárlása (OEM) is csak árukapcsolással lehetséges, ami eleve hátrányos a potenciális vevővel szemben. Szoftverek kereskedelmi értékét mélyen alulmúló használhatósága az egyik fontos indítéka a nem jogtiszta szoftverek terjedésének (ugyanis illegálisan, egyes programok legalább a valós értékékükön szerezhetőek be).

A warez-ipar szereplői:
– a kereslet (a felhasználók széles tábora)
– a kínálat (cd másolók, hamisítók, törők, ftp szerver üzemeltetők)
– szoftvergyártók
– bűnüldöző szervek, alapítványok, érdekvédelmi szövetségek

A relációk egyértelműek, mégis érdemes megvizsgálni a szoftvergyártók és rendőrség illetve a hasonló célt szolgáló egyéb szervek kapcsolatát. A Magyarországon is ismert BSA több szoftveróriás érdekvédelmi szövetsége. A polgári úton szerveződött szövetség több síkon is befolyásolni képes a rendőrség és a törvényhozás hozzáállását a szoftveres ügyekhez. Mivel a rendőrök nem a szakértelmükről híresek, ezért a szövetség segít a kiképzésben, amely eredményeként minden járőr meg tudja különböztetni a CD lemezt a söralátéttől. Ez az egyetlen tény bizonyítja, hogy a vállalatok bábként mozgathatják a rendőrséget, mivel a szoftvercég és az, aki a jogsértést elköveti, ellenérdekelt felek, és normális helyzetben a vitás ügyeiket a polgári bíróságon kellene lerendezni egy polgári peres eljárás keretein belül. A BSA tevékenységének köszönhetően viszont az történik, hogy a magán tulajdonú szoftvercég helyett a rendőrség lép fel, és a polgári perből büntetőper lesz.

Nem érdemes elsiklani a tény felett sem, hogy az amerikai és kanadai székhelyű legnagyobb szoftverfejlesztők csak akkor hajlandóak a hatalmas összegű közbeszerzésekre kedvezményes ajánlatokkal jelentkezni, ha biztosítva látják az érdekvédelmüket az adott országban.

Jóllehet történtek visszásságok a kalózkodás elleni harcban, gondolok itt a magánszemélyeknél történt tömeges házkutatásokra, a BSA és a szoftveripar nyomulása nagyon is megérthető és támogatható. A kisfelhasználó szemszögéből a törőipar talán csak pár lelkes, anarchista számítógépzseni tevékenységének tűnik, bizonyára van ilyen is, de tudni kell, hogy a nagy számú illegális szoftver piacra kerülésének nem a lelkesedés a mozgatórugója, hanem a kőkemény üzleti érdek. Az amerikai törőcsapatok, amelyek sokszor bennfentesek segítségét is megkapják, nem a pár európai cd hamisító, és ftp szerver üzemeltető kedvéért dolgoznak, hanem a hatalmas távol-keleti, elsősorban kínai és orosz hamisító-üzemek számára szállítják a friss anyagot.

Itt idéznék egy a SuperGamez-en megjelent hírt:

Intel dolgozók támogattak szoftverkalózokat
Internet Hírek – május 05. péntek, 13:03 – Mortimer
(CNet) Hivatalos szervek ma letartoztattak öt Intel alkalmazottat, akik hardvereket adtak át szoftverkalózoknak feltört programokért cserébe. A chicagói hatóság 17 embert tartoztatott le, köztük volt Microsoft dolgozót és két európait, akik mintegy 5000 számítógépprogram esetében sértették meg a szerzői jogokat.

A kalózok közül 12-en a “Pirates with Attitudes” (PWA) csoport tagjai voltak, ezt a csapatot már tavaly is eljárás alá vonták a nyomozók. Weboldaluk (nevük Sentinel és Warez) a Quebecben található Sherbrooke Egyetem számítógépén volt, és lehetővé tette a tagoknak adatbázis és szövegszerkesztő programok, játékok és MP3 fileok letöltését. Az Intel négy munkatársa 1998-ban Kanadába szállított tárolóeszközöket a site kapacitásának növelésére, cserébe hozzáférést kaptak a szoftverekhez. A vállalat nem figyelt fel az esetre. Szintén a vádlottak között van egy Microsoft munkatárs, aki eredeti programokkal támogatta a kalózokat. 

E hírből is kitűnik, hogy a kalózcsapatok legtöbbször bennfentes segítséggel jutnak hozzá a legfrissebb programokhoz, amelyeket feltörve azonnal továbbértékesítenek. Így fordulhatott elő az is, hogy Britney Spears legfrissebb albuma, az Ooops I did again, már 2 héttel korábban letölthető volt a kiadás előtt. Ez a nyugat-kelet irányú áramlás az elsődleges mozgató rugó. A konspiratív, kapcsolatokon alapuló szerveződés világosan felfedezhető, így az FBI ezt a bűncselekmény-kategóriát a szervezett bűnözés kategóriájába sorolta, így súlyának megfelelően próbálja felszámolni.

Természetesen, igaz a másik állítás is, léteznek lelkes anarchisták, akik meg vannak győződve róla, hogy helyes feltörni, lemásolni a szoftvereket, mivel így küzdhetnek a kapitalista világ száguldása ellen. A képességeiket leginkább a hackerekéhez lehetne hasonlítani, ahogy a hackerek többsége magasan kvalifikált szakember, így a törők is általában magasan kvalifikált programozók. Nekik kevés érzékük van a bűnözéshez, mivel nem is bűnözők valójában, így a rendőrség őket tudja legkönnyebben nyakon csípni.

Magyarországon talán a legnevesebb, nemzetközileg is elismert amatőr törőcsapat a HPA (Hungarian Pirates Alliance). Termelékenységük havi 30-40 törés, vezetője szintén egy magasan kvalifikált szakember. A csapat weblapja a http://www.hpa2k.com címen található, ahol letölthető a csapat működésének összes eddigi “eredménye”.

Az alábbiakban közlünk egy interjút, amelyet Lukondooval a HPA frontemberével készítettünk.

SuperGamez – Mit mondd neked a warez?
Lukondoo – Huh… a kérdés nehéz, mert a Warez egy eléggé bő fogalom. Talán ha egy hasonlatot lehetne használni, akkor kicsit a warez mozgalmat Robin Hood -hoz és társaihoz hasonlítanám. Tudom, hogy nem teljesen jó, de én úgy érzem hogy a warez mozgalom mozgató rugói igazából a multinacionális cégek, akik a szoftver árakat olyan magasra emelik, hogy normális ember képtelen megfizetni. Természetesen lehet vitatkozni ezen, tudom a szembelévő oldalon azzal vágnának vissza, hogy nekik is csak így térül meg egy szoftver előállítása, upgrade -elése, etc… A Warez mozgalom ezt a fajta hozzáállást próbálja bomlasztani.

SuperGamez – Mióta vagy cracker?
Lukondoo – A számítástechnika már elég régen foglalkoztatott, mindig is érdekelt az, hogy hogyan működik egy számítógépes program, a hideg “vasból” hogyan lesz egy értelmes masina. 1996. elején kezdtem el foglalkozni a tényleges crack -eléssel, de cracker -nek magamat csak 1997-1998 óta érzem igazán. Amit előtte csináltam azt inkább “buherálásnak” nevezhetjük.

SuperGamez – Ki tanított meg, vagy magadtól tanultál?
Lukondoo – Magamtól tanultam meg mindent, Magyarországon amikor kezdtem, nem ismertem cracker -eket, volt tudomásom pár emberről, akik valami hasonlót csináltak, de sose találkoztam velük. Elöször az Internet-en bukkantam rá pár írásra, melyek akkor még igen ritkának számítottak, úgynevezett “crack howto” -k voltak. Ezekben az írásokban egy adott program feltörését írták le, néha nagyon szűken, szinte úgy csak, hogy a beavatottak értsék, amiről írtak. Ez volt az első lökés a crack felé. Nagyon érdekesnek találtam, igaz voltak problémáim vele, ugyanis ezek a leírások csak angol nyelven jelentek meg!

SuperGamez – Mi a foglalkozásod?
Lukondoo – Folyamatirányítási mérnök informatikus diplomám van, jelenleg szoftverfejlesztő mérnökként dolgozom egy cégnél.

SuperGamez – Miért csinálod és mi az indíttatásod?
Lukondoo – Az első időkben a kíváncsiság hajtott, és persze a kihívás! Utána már csak egy dologért csináltam, hogy másoknak segítsek vele. Ez most is így van. Igazából hasznom még sosem volt abból, hogy feltörtem egy programot. Talán annyi, hogy saját szoftvereimben fel tudtam használni a programok törésénél felismert hiányosságokat, technikákat!

SuperGamez – Pénzt kerestél már vele?
Lukondoo – Az előbbi állításom nem volt teljesen igaz, ugyanis egyszer kaptam 5.000 Ft -ot egy törésért. A pénzt csak azért kértem, mert aki kérte a törést megkért rá, hogy az elkészült törést ne publikáljam, mert könnyen visszanyomozható lett volna a kiléte. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor anyagi juttatást fogadtam el!

SuperGamez – Milyen képzettség kell ahhoz, hogy valaki jó cracker legyen, milyen szakmai ismereteid vannak?
Lukondoo – Az előzőekből kitűnt, hogy mérnöki végzetségem van… De belátom, hogy ez édes kevés ahhoz hogy valaki jó cracker legyen. A legfontosabb az assembly ismerete, továbbá jó, hogyha van beleérző képessége, és ráérez dolgokra! Én 20-30% -ban úgy készítem a töréseimet, hogy megérzem, hogy mikor és hol lesz az a funkció ami engem érdekel, és ki kell iktatni! Továbbá jó ha valaki programoz még emellett, mert akkor tudja, hogy milyen funkciók, procedúrák léteznek. (És az se hátrány, hogyha türelmes!)

SuperGamez – Melyek voltak az eddig elért legnagyobb eredményeid, azaz melyek a leghíresebb programok, amiket feltörtél?
Lukondoo – Talán a leghíresebb a Recognita 4.0, de tudnék még sorolni elég sokat, de nem tartom őket számon. Engem egy program védelme addig érdekel, amíg ki nem iktatom. Utána általában letörlöm. Nagyon kevés program van, amit feltörés után is használok!

SuperGamez – Van jogtiszta szoftvered?
Lukondoo – 🙂 Igen van. MS-DOS 6.22, pár játék, és pár szoftvergyártóval is kapcsolatban állok (BeOS, Novell, etc..) akiktől mint fejlesztő próba verziókat kapok (ami ha jól tudom hivatalos… :)). Továbbá a hardware eszközeimhez kapott szoftverek is jogtiszták.

SuperGamez – Mikor indult a csapat?
Lukondoo – 1997 elején alakult a HPA, Spi és én voltunk az első (és alapító) tagok. Ám igazából akkor indult el a csapat, amikor jelentkezett tagnak SmArt, Sniper, Solo, SlowR, JFL, és a többi tag. Nélkülük nem indult volna el a HPA.

SuperGamez – Mivel foglalkoztok pontosan?
Lukondoo – Főleg szoftverek feltörésével. Kiiktatjuk a szoftverek SHAREWARE védelmét, vagy szériaszámot generálunk hozzá, vagy ha nagyon ráérünk, akkor szériaszám generáló programot készítünk hozzá. Régen foglalkoztunk CD -k terjesztésével is, de nem volt biztonságos (lásd.: érdi CD hamisítok, Székesfehérvári CD hamisítók…)

SuperGamez – Nemzetközileg mennyire ismert a csapat?
Lukondoo – Eléggé ismertek voltunk 1999. első felében, nagy nemzetközi hírű oldalakon voltunk fent, sajnos jelenleg a csapat eléggé inaktív, ezért egy kicsit lejjebb süllyedtünk a ranglétrán. De bízom benne, hogy visszakerülünk a minket megillető helyre!

SuperGamez – Hány programot törtetek eddig fel?
Lukondoo – Pontos számot nem tudok mondani, mert nem vezetek róla naplót.. 🙂 Szerintem 400-500 között lehet a feltört programok száma. Ebből kb. a negyede vagy nem került forgalomba, vagy csak warez csatornákon jelent meg.

SuperGamez – És hányat törtök havonta?
Lukondoo – Hát igen… Ez a szám igen alacsony mostanában, kb. 30-40 -et, hogyha mások is besegítenek. Én kb. 20-25 -öt török, hogyha van időm rá!

SuperGamez – Keresett már a csapat pénzt a crackeléssel?
Lukondoo – Én csak a fentebb említett 5000 Ft-ot, de smArt elég szép summát kapott egy igen komoly (5-6 millió Ft) program töréséért. A többiekről nem tudok, hogy pénzt kerestek volna vele.

SuperGamez – Féltek a rendőröktől?
Lukondoo – Jó a kérdés. Igazából félek, de nálam vannak nagyobb halak, akiket keresnek, ezért annyira azért nem vészes a helyzet. A mi “munkánk” nem annyira látványos mint egy courier -é, aki több százezer forintos programokat cserélget, vagy mint egy CD hamisítóé, aki hatalmas summákat kaszál a nem hivatalosan másolt CD-ből!

SuperGamez – Mi a véleményed az elmúlt időszak házkutatás sorozatairól?
Lukondoo – Elrettentő ereje van, de én inkább erőfitogtatásnak tartom! A rendőrség bizonyítani akar, és ha véletlenül fülest kap, akkor az offline média segítségével jó nagyra fújja a dolgot… Ezután az egyszerű ember, aki nem ért hozzá, csodálja a “hatásos” fellépést. De jól tudom, hogy ezek a fellépések néha annyira banálisak, hogy inkább egy Chaplin filmre emlékeztetnek! Bizonyára sokan hallottak arról az emberről, aki CD -t vásárolt, majd amikor megtalálták a nevét a listán, akkor rögtön kivágtattak hozzá a rendőrök és lefoglalták a 386DX -es gépét, és a rajta levő összes nem jogtiszta szoftvert számba vették, így kijött az ,hogy az áldozat a következő szoftvereket használta: MS-DOS 5.0, pkzip, win3.11, ms-word 2.0! Ezért majdnem betörték az ajtaját, beszállították a rendőrségre, megszégyenítették a többi házlakó előtt, bilincsbe verve vitték el, pedig a szoftverek értéke talán ha 100.000 forint körül volt! Míg tudok olyan számítástechnikai cégekről (nem is kis név a szakmában), ahol 10 millió forintos értékben használnak szoftvereket!

SuperGamez – Szerinted mi az oka a kalózszoftverek tömeges terjedésének az oka?
Lukondoo – A szoftverek túl magas ára. Vegyünk egy példát… Nem is messze tőlünk egy számítástechnikával hobbi szinten foglalkozó német állampolgár fizetése 2000-2500 DM ami ha jól ismerem a márka árfolyamát akkor átszámítva 460000 – 575000 Ft. Ha egy szoftver ára (MS Office 2000 Standard) 100000 Ft = 450 márka, akkor még mindig marad 1500-2000 márka fizetése, amiből nyugodtan eléldegélhet a hónap végéig. Míg egy magyar ember átlagfizetése 60000 Ft. Ha a magyar átlagember szeretne vásárolni egy MS Office 2000 SE -t, akkor majdnem másfél hónapig nem szabadna költenie semmire! Azt hiszem egyértelmű, hogy miért a volt keleti blokk országaiban legnagyobb a kalózszoftverek használata!

SuperGamez – Elítéled azokat akik a hamis szoftver adásvétellel keresnek pénzt?
Lukondoo – Igen! Ha valaki pénzt kér egy olyan szoftverért, amiért Ő nem tett semmit, csak átmásolta CD -re, akkor elítélem! Gusztustalanabb dolog nincs, mint az, hogy valaki kis befektetéssel (egy CD író) megír egy CD .-t (300-400 Ft), majd 3000-5000 forintért eladja azt! Ezzel ugyanúgy kizsákmányolja azokat, akiknek eladja a szoftvert, mint a szoftver készítői! A beálítottságom kicsit techno anarchista, nem szeretem, hogyha korlátoznak bármiben is!

SuperGamez – Hogy oldanád meg a szoftver-problémát?
Lukondoo – Nekem nagyon szimpatikus a GNU liszensz. Amíg csak otthon használod a programot, addig ingyenes, de ha pénzt keresel vele, akkor juttass belőle a készítőknek is (Tudom… nem teljesen ez a GNU…)!

SuperGamez – Mi a véleményed azokról a szoftverekről, amelyek drágábbak, mint amennyit a valóságban érnek?
Lukondoo – Gusztustalannak tartom! Egy szoftver ára annyi legyen, amennyi a belefektetett idő volt. Undorítónak tartom egyes cégek megoldásait, arra, hogy hogyan akasszanak le pénzt a szoftvert megvásárló emberekről. Kiadják az 1.0 -s verziószámú programot, és azt írják, hogy a következő verzióig minden frissítés ingyenes. Majd pár hónappal később kijönnek a 2.0 -ás verzióval, és arra hivatkoznak, hogy azért lett ez a 2.0 -ás, mert annyira sok fejlesztés volt benne, hogy már nem lehetett al-verziónak kiadni! Ezután a jószívű szoftvergyártó felajánlja, hogy csekélyke összegért upgrade-elheti a szoftvert a felhasználó. És a meglepetés csak ezután jön! A felhasználó nem lát semmi hatalmas újdonságot, pedig a szoftver gyártói azt ígérték!

SuperGamez – Szerinted bűncselekmény a crackelés?
Lukondoo – Én nem tartom annak. Én csak lehetőséget adok ezzel a felhasználóknak arra, hogy tovább próbálhassanak egy programot, mint 30 nap! Ha a felhasználónak tetszik a program, és a munkájához használni fogja, akkor úgyis meg kell vásárolni! Ha meg csak hobbiból kell neki, nem fog vele pénzt keresni, akkor meg miért fizessen a gyártónak? Azért mert a barátnőjének az arcát egy rajzoló programmal eltorzította, és jót nevettek rajta? Azért ennyiért kicsit drága 200-300 dollár! Nagyon sokan csak azért keresik a crack -et egy programhoz, mert szeretnék kipróbálni azokat az opcióit is, amit nem enged a program addig, amíg nincs regisztrálva! Ezen is segítünk! A web oldalunkon kint lesz egy figyelmeztető szöveg (amit eddig elfelejtettünk kitenni!), ami arra figyelmeztet, hogy a felhasznált crack vagy serial nem hivatalos megoldás, és inkább vásárolja meg a programot. Ha ezután is felhasználja, akkor már nem engem kell hibáztatni, hanem a felhasználót!!!

SuperGamez – Mivel büntetnéd a crackereket, ha rendőr lennél?
Lukondoo – Sörrel! 🙂 Komolyra fordítva szót, talán azzal, hogy felvilágosító előadásokat kellene tartania a kalóz szoftverek jogtalan használatáról a BSA színeiben! (Szerintem ennél nagyobb kínzást egy cracker nem is tudna elképzelni!)

SuperGamez – Köszönjük az interjút

Ahogy az interjúból kiderül Lukondoo számára a törögetés nem üzlet, inkább olyan elfoglaltság, mint a vadász számára a vad után eredni: addig izgalmas, amíg el nem ejti a vadat, azaz fel nem töri a védelmet. Bár a szoftver kódjának a megváltoztatása is bűncselekmény, mégsem lehet olyan súllyal mérni, hiszen nem keresett pénzt vele.

Warez cikkünk első részében rövid bepillantást próbáltunk adni a jelenség alapvető vonatkozásaira. A következő részben részletesen írunk az amerikai warez csapatokról, és az illegális médiákról.

Köszönet SPi-nek az interjú megszervezéséért

forrás: http://sg.hu/cikkek/11920/a-warez-ipar

Hasonló bejegyzések

Related Posts