London, első nap

Rövid összefoglaló a londoni kiruccanásról…

Csütörtök délután rohanás a repülőtérre. Apróbb malőrök szegélyezték az utunkat, de időre sikerült odaérnünk a checkin -re. Gyors ellenőrzés (szakáll miatt gyanús az úriember!), majd megkértek, hogy a kézi poggyászomat tegyem be az odaállított mérőbe. 

Természetesen nem akart belepasszolni, mert a bőrönd kerekei nem engedték. Két Mizo-ochi és egy Senaka a bőröndnek, és puff belement. A hölgy adott egy matricát, amit rá kellett tenni. Ezzel nem is lett volna probléma, de alig bírtam kiszedni a mérőből! 😀

Repülőgépre felszállás magyar szokás szerint történt, egymást taposva próbálták az emberek elfoglalni a „legjobb” helyeket.

A repüléssel nem volt gond, a fülönk bedugult, majd leszállásnál kidugult. Az angol vámosok csak ránéztek a személyigazolványomra és már mehettem is, láttak Ők már gyanúsabb embert is leszállni repülőről.

Az orangebus -t rögtön megtaláltuk, de későbbre lőttem be az indulást, így vártunk. A sofőr jó fej volt, szólt, hogy szálljunk be, nem lesz probléma, így fél órával korábban tudtunk elindulni.

Marcival rögtön megtaláltuk egymást, és laza 20 perces várakozás után (nem akart jönni az a fránya double decker) már robogtunk is a leendő szálláshelyünk fele.

A környék tipikus angol utcaképet mutatott, sorházak egymás seggében, vékonyak, és csöppet koszosak! 🙂

Ahogy megérkeztünk ,gyorsan beugrottunk egy boltba, és vettünk pár doboz Guiness söröcskét. Matyi, öcsém lakótársa készített krumplis tésztát, ami akkor és ott nagyon jól esett. Este beszélgettünk, és nagyjából belőttük, hogy hova szeretnénk eljutni.

Este még megnéztünk egy filmet, felfújtuk a matracot, amit Marci vásárolt, és bedőltünk az ágyba.