A rejtőzködő

Tegnap este (éjszaka) mentem le a Moszkva téri metrómegállóba. Jó szokásom, hogy nem állok a mozgólépcsőn, hanem szépen lépcsőzök lefele. Most is ezt tettem. Előttem 5-6 méterre egy 60 év körüli szikár férfi állt. Kezében egy 30×20 -es fekete briftasni. Ahogy mellé értem, egy „pardon” -nal szerettem volna elmenni mellette. De egészen mást csinált, mint általában az emberek ilyenkor. Nem félrehúzódott, hanem a briftasnit az arca elé kapta, és elnézett másfele, hogy ne lássam. Egy kis kényelmetlenség árán, de tovább tudtam menni. Sikerült pont lekésnem a metrót, ezért várnom kellett. 1 perccel később a szikár férfi is leért. Ahogy valaki a közelébe ment, rögtön az arca mellé/elé kapta a fekete táskát. Ha mindkét oldalon volt valaki, akkor egyik oldalon a fekete táskát tette az arcához, a másik oldalon pedig a kezét.

Mintha rejtőzködött volna a világ elől, féltette volna a pillantását az emberektől.