Szombat, gyerekek nélkül

Szombat, szép napsütéses hétvégi nap. Irány a Rukkel tó. Mint múltkor, most is közepesen zsúfolt, de nem túl nehéz szabad helyet találni. Lecsüccsentünk a múltkori helyünkre, és egy rövid szendvics evést (Hamburger buci, vajjal, sajttal, felvágottal, paradicsommal, majonézzel) követően irány a víz!
Hopp!! A víz jóval hidegebb volt, mint múltkor. De azért kellemes. Miután eléggé kiáztunk, irány a csúszda! És igen!! Erci is lecsúszott, nem egyszer!! Ötször!!!! 😀
Ahova csak lehetett, a nagy sebességgel becsapódó víz befurakodott, és orrunkból-, fülünkből-, és egyéb, nem publikus helyről csöpögött a víz. Tisztára úgy éreztük magunkat, mint két tizenéves. Fölszalad a csúszdára, lecsúszik, röhög. Ebédidőben sajtos – tejfölös lángos 500 – 500 Ft -ért, és két kávé egészen olcsón. A lángostól úgy tele lettünk, hogy szinte mozdulni se tudtunk.
Amikor sikerült kiheveri az élesztős-, olajos tészta támadását, megcéloztam az ugró építményt. 3-4-5-6 méteres magasságból lehet a vízbe ugrani. Múltkor csak az 5 méterest tudtam kipróbálni, mert a 6 méteres le volt foglalva. De most ott volt, és szinte hívogatott.
Nem hagyhattam ki, felmentem, ugrottam, csobbantam, majd erős fájdalmat éreztem. Újra felmásztam, újra ugrottam, újra csobbantam, még erősebb fájdalom! Ekkor jöttem rá, hogy széttárt karokkal 6 méterről a vízbe csapódni nem igazán jó ötlet. A következő ugrásnál a derekamhoz szorítottam a kezem és láss csodát, nem is fájt. 🙂
Fél hat körül összeszedelőzködtünk, és visszaindultunk. Beugrottunk az út széli mega-giga bevásárlóközpontba, és vettünk mindenféle dolgot a vacsorához.
Este cukkinikrém-levest főztünk, és mellette Pina Colada koktélt ittunk, majd mélyebb vizekre eveztünk, és megkóstoltuk a Blue Hawaii koktélt. Ez már erősebb volt, köszönhetően a rumnak, a kókuszlikőrnek és a curacao likőrnek. Estére enyhén ittasan dőltünk el, majd pár órával később bealudtunk. 🙂 A dőlés és alvás közötti időszak meg csak a mi dolgunk!