Mexikói gasztró szótár

Avagy, mi pontosan a taco, quesadilla, fajita, burrito, chalupa, tortilla, enchilada, tostada, chimicanga, guacamole?

Egyre több helyen lehet kapni “tradicionális” mexikói ételeket, de sajnos a legtöbb helyen nincsenek tisztában azzal, hogy a tészta, amivel készítik az ételeket miből is kell hogy készüljön, illetve mi a hagyományos receptje a tölteléknek. Röviden megpróbálom összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat ezekről a kiváló ételekről!

Tortilla: A tortilla egy vékony-, kör alakúra nyújtott tészta, amely készülhet kukorica- vagy búza lisztből. A tésztát rövid ideig sütik kövön, majd lehűtik. Ez a tészta az alapja a legtöbb mexikói ételnek. Nevezhetjük nyugodtan mexikói kenyérnek. 🙂

Taco: Tradícionális mexikói étel. A tortillát  kukorica lisztből készítik, bármilyen friss alapanyaggal (saláta, avokádó, kukorica, paradicsom), továbbá sertéshúsból készült carnita -val, tradícionális mexikói salátával a pico de gallo -val tálalható. Gyakran tejfölt, vagy olvasztott cojita sajtot csorgatnak rá. A taco -nál megkülönböztetünk puha-, indián és kemény változatot. A puha változatnál a tortillát változatlanul hagyják, a tölteléket becsavarják. Az indián (vagy másnéven Navajo) taco legjobban a magyar lángoshoz hasonlít, élesztős tésztát forró olajban kisütik, és erre pakolják rá a tölteléket. A kemény taco -t az USA -ban kezdték el gyártani. A tésztát félbe hajtják U formájúra, majd forró olajban megsütik. Így egy könnyen tölthető merev falú sült tésztát kapunk, amibe bele lehet pakolni a fenti összetevőket.

Quesadilla: A tésztája búzalisztből készül. Két tortilla tésztára van szükség, egyikre sajtot, húst, zöldségeket halmoznak, majd a másikat mint egy tetőt ráhelyezik. Ezután az elkészült “mexikói szendvicset” megsütik, így a belsejében lévő sajt megolvad, és egybefogja a belepakolt összetevőket. Általában négy részre vágva tálalják, ritkán tejföllel locsolják meg.

Fajita: A fajita és a taco közötti legnagyobb különbség az, hogy mindig puha tésztából készül, és a belepakolt dolgokat grillezik. A Tex-Mex tipikus példája, az eredeti taco el amerikásított verziója! Tipikus hozzávalók a grillezett zöldségek, grillezett  csirke-, marha- vagy disznóhús csíkok, illetve gyakran tesznek bele grillezet rákot is. A felcsavarás előtt salsa- vagy guacamole szósszal ízesítik.

Burrito: Nagyméretű búzalisztből készült tortilla, amit sült darált marhahússal, rizzsel, pirított fekete babbal, sajttal és csípős szósszal töltenek meg, majd felcsavarva tálalják.

Chalupa: Kinézetre hasonlít a kemény taco -ra, egy speciális lisztkeverékből készítik, amit apró tál formára sütnek. A sütést követően nagyon ropogós tésztát kapnak, amibe könnyen belepakolhatóak a hozzávalók: vörös- vagy zöld salsa, aprított vöröshagyma, darált – sült csirkehús, zöldségek. A chalupa kicsi falatkák, amiből többet is tesznek a tálaló edényre.

Enchilada: A tésztáját szigorúan kukorica lisztből készítik, amibe a hozzávalókat(sült hús, bab, friss zöldségek, krumpli, sajt) felcsavarják. A felcsavarást követően csilis – paradicsomos szósszal nyakon öntik, és sütőben sütik meg. Ezután sajttal-, feketebab krémmel-, mexikói rizzsel-  és guacamole szósszal tálalják.

Tostada: A tésztája kukorica lisztből készül, amit köralakúra nyújtanak, majd így is sütik ki forró olajban. A sütést követően egy merev tálcára hasonlít. Erre a “tésztatálcára” szervírozzák a hozzávalókat, zúzott vöröshagymát, tengeri rákokat-, polipot-, salsa szószt-, salátát-, sajtot.

Chimicanga: Hívják még Chivichanga -nak, vagy Chimmy chonga -nak is. Speciális burrito, amit a feltekerés után forró olajban sütnek ki. A többi tésztás ételtől eltérően, így készítenek édes verziót is, almával, körtével, egyéb más puha gyümölcsöt a belsejébe töltve.

Guacamole: A Tex-Mex konyha egyik jellegzetes szósza. Pépesített avokádóból készül, vöröshagymával, fokhagymával, olívaolajjal, citromlével, borrsal, csilipaprikával, és egy kevés tabasco szósszal fűszerezve. Gyakran apróra vágott paradicsom kockákat is tesznek bele.

kép források: www.chocolatecoveredkatie.com, helenonthesofa.files.wordpress.com, blogspot.com, realfood.tesco.com, google.com

Vacsora a MÁK Bistro -ba

Még kedd délelőtt foglaltam asztalt a MÁK Bistro -ba, hogy biztos legyen helyünk. Mikor odaértünk, csak pincére voltak. Kicsit meg is ijedtem, hogy most akkor ez vagy ennyire puccos hely, hogy senki se jár ide, vagy ennyire gáz, hogy nincs semmi forgalma.

Nos, nem puccos (az árakat kivéve), és nagyon érdekes!

Az enteriör modern és meglepő. A felső, és nagyon szépen megépített boltozatról leverték a vakolatot és a nyers téglák látszódnak ki, a falak vakolása mintha szándékosan félre sikerült volna, de mégis jól nézett ki.

Egy dolog zavart egy picit, a plafonra szerelt tükörszerűségek. Azok mintha valakinek a hirtelen jött ötlete lett volna. Szerintem nem illett oda.

A személyzet kedves és gyors. Előzékenyek és mosolyognak, ötös érte!

Az ételek formabontóak és nagyon finomak voltak. 

Külön kiemelném a rókagomba levest és a mangalica szűzérméket vargányával! Természetesen a többi is nagyon ízletes és és különleges volt!

Kvasz

Anyunak megmutattam a kedvenc orosz boltomat, és ha már ott voltunk, akkor gyorsan megnéztük, hogy mit lehet kapni. Anyu pár perc után kiszúrta a kvasz -t, az oroszok nemzeti italát. Egy rövid hezitálás (5 mp) úgy döntöttem, hogy veszek egy üveggel. Nem volt olcsó, de mindent ki kell próbálni egyszer! (Ugye, ugye! 😉 )

A hűtőben is volt egy üveggel, ezért azt vettük meg.

 Az íze érdekes volt nagyon. Kicsit hasonlított a barna sörökhöz, de én a melasz ízét is éreztem benne. Gyorsan utána olvastam, hogy hogyan is készül ez az ital, és sajnálatos módon, amit mi ittunk, az már egy orosz kokakóla, nem a tradicionális ital! Mindezektől függetlenül a rövid hozzászokás után már ízlett, és hát szégyen gyalázat, de bizony benyakaltam az egészet! 🙂

Eredetileg pirított rozslisztből vagy rozskenyérből erjesztéssel készítik, némi méz, élesztő és néhány fűszernövény hozzáadásával, és szűrés után hidegen fogyasztják. Mivel felkeltette a fantáziámat, úgy döntöttem, hogy fogok készíteni saját kvaszt. Ha valaki szeretné majd megkóstolni, most szóljon! 🙂

az arab csokoládé dícsérete

Talán két évvel ezelőtt már belebotlottam arab csokoládéba, de akkor nem nagyon nyűgöztek le, mert túlságosan édesnek éreztem, sokkal édesebbnek, mint amihez hozzá vagyok szokva.

Kedden betértem egy közeli arab (szíriai) üzletbe, és rögtön kiszúrtam a polcon a bonbonokat!

Gyorsan kiválogattam pár darabot, és megvettem.

Külön  – külön megkóstoltam őket, és most már nem volt csalódás egyik se! Az Al Ameen (jelentése: hű, igaz) nevű csokigyártó (már ha ez a neve a gyártónak) által készített édességek nagyon jól eltaláltak.

Főleg mogyorót, mandulát, mazsolát és hasonló csemegét tartalmaznak, minőségi csokoládéval tálalva.

A csomagolására,  a külalakjára, és az ízére is csillagos ötöst adnék, ha osztályoznom kellene. Csak így tovább! Kíváncsi vagyok azokra a csokoládékra ,amiből nem vásároltam…