Mindennapok: áram késői nyár pizza szerelés terasz veszélyes zárlat
by kga
2 comments
Pizza, pizza, pizza
Amit sose tudok elrontani!!
Délután, mikor hazaértem, felmostam az előszobát, mert szörnyen poros volt.
Köszönhető ez annak, hogy tegnap a WC -ben a csemperagasztót levertem két – három helyről, és repült a por rendesen.
Férfi ember úgy mos fel, hogy a végén kiszorul a teraszra, ezért ha már ott voltam, kitaláltam, hogy felszerelem a terasz konnektort. Gyorsan lekapcsoltam a megszakítót, majd nekiálltam. Megfúrtam a falat, szépen felhelyeztem a foglalatot, majd a zsinórt kezdtem el babrálni. Vesztemre!
Ahogy a csavarhúzó hozzáért, egy hatalmas nagy szikra repült fel, mellé egy durranás!
Pár másodpercig se hallásom, se látásom. Amikor mindkettő kitisztult, akkor láttam, hogy a csavarhúzó megolvadt egy helyen. Hát bizony, rossz biztosítékot kapcsoltam le!
Olyannyira, hogy még a lenti fő kapcsolót is levágta, így nem csak a fenti kismegszakítót kellett visszabillentenem.
De ha már levágta, nyugodtan szereltem… 
És hogy ennek mi köze a pizzához? Hát hogy olyan jó idő volt, hogy kiültem a laptoppal a teraszra, gyorsan begyúrtam két adag pizzatésztát (merthogy egy adagot képtelen vagyok!), majd mikor másodszorra is meggyúrtam, szépen készítettem egy hagymás, cukkinis, sajtos pizzát.
A maradék tésztából pizzás csigákat készítettem, még kelnek, ha már feljöttek elég magasra, akkor bedobom őket a sütőbe.
És ha már maradt egy 3/4 cukkini, akkor azt is elkészítettem, tejszínnel, gombával! És 21:30 -ra mindennel elkészültem, mehet a munka a kellemes későnyári estén!
(Talán egy citromos sört is megiszom! )
Mindennapok: csend hangoskodás késői nyugalom szomszéd
by kga
Hozzászólások kikapcsolva
Nincs új a nap alatt!
Már olyan régen volt, hogy szinte el is feledkeztem róla, amikor a Tűzkő utcában a beköltözésemet követő második napon vettem egy előszobaszekrényt. Nekiálltam összeszerelni, és szépen haladtam is vele. Már nem volt más hátra, csak a hátlap apró szögekkel való rögzítése. Szépen elkezdtem kalapálni a húsklopfolóval.
Egy szög, kettő, három, és szépen haladtam… Ekkor dörömbölés az ajtón! Kimentem, és egy igen ideges emberrel találtam magam szembe (valószínűleg alkoholista lehetett). Felháborodva kezdett el üvöltözni, hogy mit képzelek én magamról, hogy éjfélkor kalapálok. Szégyen – gyalázat, de tényleg éjfél volt. Annyira elmerültem a munkába, hogy észre se vettem.
És hogy miért is hoztam fel ezt a témát?
Nagy bőszen letakarítottam az ablakokat, gondoltam, felfúrom a függönyrudakat. Neki is álltam, és az egyik ablakra feltettem. Mikor nekiálltam (alig öt perce) a másik ablaknak, dörömbölést hallottam! Az alsó szomszéd próbálta kifejezni nemtetszését a késői fúrogatásért! 
Az élet ismétli magát, és hát én is…
