Farmville örület

Furcsa és vegyes érzelmeket kelt bennem a Farmville nevű játék. Egyrészt én is eszetlen módon játszottam vele, másrészt valahol gyűlölöm.
A karakterek, a játékmenet mérnöki pontossággal van kialakítva. Az elején könnyebb, majd egyre nehezebben elérhető szintek. Az embert folyamatosan beleráncigálja, hogy még egy szintet feljebb lépjen. HA feljebb lépett, újabb szinteket kell lépnie, hogy bizonyos eszközökhöz, magokhoz, állatokhoz hozzájusson.
És a józannak mondott ember is elcsábul.

Gyűlölöm, mert az életemből sok – sok órát vett el, amit tölthettem volna egészen mással is! Gyerekekkel játszva-, sétával, beszélgetéssel azokkal akik közel állnak hozzám, munkával, vagy csak egyszerűen egy jó film megnézésével.

Természetesen nem mondom azt, hogy nem nézem meg néha a játékot, mert szeretek játszani, de a kezdeti hév elmúlt (hála a belassuló játékmenetnek!).

De úgyanígy vagyok azzal is, hogy az ismerőseimnek, még ha nem is írnak, válaszolnak a leveleimre, megnézem az iwiw-, facebook-, blog oldalát. Jó tudni, hogy minden rendbe van velük, és élik az életüket vidáman, boldogan!