A blog írás pszichológiája

Miért is ír az ember blog -ot?

Itt rögtön szét lehet választani a blog írókat két részre, egyikük azért ír blogot, mert azok a dolgok, amiket megél, gondol, szeretné megosztani másokkal. A másik része inkább önmagának írja meg az élményeit, gondolatait.
Az első típus várja a véleményeket, imádja, hogyha hozzászólások érkeznek a bejegyzéseihez. A "vélemény kontra vélemények" által tudja megítélni, hogy a bejegyzés mögött lévő történés vagy gondolat mennyire volt megfelelő a külső szemlélő számára.
A második csoportba tartozók az emlékeiket próbálják megőrizni. A legtöbb ilyen ember internetes naplója nem-, vagy csak részben publikus. A hozzászólások nem érdeklik, amit leírt kőbevésett gondolat marad, nem módosítja, nem másítja meg.

A blog írás nyitottságot jelent. Nem könnyű megnyílni úgy, hogy azt bárki olvashatja. Nem könnyű úgy írni, hogy az nem okozzon konfrontációt, felháborodást!
Természetesen vannak szándékosan ilyenre kihegyezett blogok is (blog.puruttya.hu).

A blog írás akármennyire is könnyűnek tűnik, nem az. Aki elkezd webes naplót írni, okkal kezdi el. Kell egy impulzus, ami beindítja az embert. Kell egy olyan esemény / változás ami gépelésre kényszeríti.

És hogy nem csak általánosságba írjak, leírom az én személyes álláspontomat is.
Én az arhiváló típus vagyok. Örülök, hogyha valaki megjegyzést ír, de nem érzem szükségét annak, hogy a megjegyzések alapján módosítsak vagy változtassak a bejegyzéseimen.

A blog indításának nála is konkrét oka volt: apu halála. Akkor tudatosult bennem, hogy az apámról azon kívül, hogy apám volt, és sok mindent együtt éltünk meg, szinte semmit se tudok. Az életének 25-30 évéről csak homályos foltokat ismertem meg. Ahogy ezeket végig gondoltam, úgy éreztem, hogy én ennél többet akarok adni a gyermekeimnek. Ez volt az impulzus. A gyerekeim ismerjék meg az apjukat (még ha blog bejegyzéseken keresztül is), hogy milyen volt hétköznapi embernek.

És a végére hagytam még egy fontos dolgot, ami miatt tulajdonképpen ez a bejegyzés megszületett.

KRITIKA

Mindenki tisztába van vele, hogy kritizálni könnyű, mert nincs olyan dolog, amiben ne lehetne hibát találni.

"A belső ellenőrök munkája a legszebb, hiszen aki dolgozik, az hibát is ejt!"

Ugyan ez elmondható a netes napló írására is. Aki blog -ot ír, az készüljön fel arra, hogy megkritizálják a blog -ját, mert biztos hogy lesz olyan bejegyzés, ami valakinek valamiért nem tetszik! Nem vagyok tökéletes, sőt, nagyon sok hibám van. Nem fogok elnézést kérni érte, mert ilyen vagyok!
Tartom magamat ahhoz az elvhez, hogy csak akkor kritizálok, hogyha én jobbat, szebbet, profibbat tudok, mint az akit / ami megkritizálok. Ha nem érzem azt, hogy lenne alapja a kritikámnak, akkor nem teszem! Emiatt időnként hátrányba kerülök, de önmagammal el tudok számolni.

Már nem is tudom, hogy mit szerettem volna kihozni ebből a bejegyzésből!

Igen, talán azt, hogy ha kritizálnak-, ha nem, én továbbra is tisztelem és szeretem az(oka)t aki(k) olvassák ezt a kis "kritikán aluli" bejegyzéshalmot! :love
🙂
u.i.: a megjegyzéseket letiltottam!

Hasonló bejegyzések

Related Posts