Komoly

Gabónak este felolvastam az "Ünnep a disznóólban" című esszémet. Érdekes volt, hogy végig hallgatta komolyan, és érdeklődve. Azt hittem, hogy a csattanóján mosolyogni fog, de ehelyett komolyan azt mondta:
– Én ebben nem találtam semmi vicceset! Miért mondtad, hogy vicces lesz a vége?

És tulajdonképpen igaza van… A történet tragédiával végződik, és a "főhős" nyereménye keserédes.

Felolvasom neki a Chat Noir -t is, hogyha elkészültem a formázásával, és helyesírási hibáinak javításával. Kíváncsi vagyok, mit szól majd hozzá!