Zombilógia

Már egészen fiatalon, az első zombis filmemet követően gyötört a kétely, hogy szerencsétlen élőhalottak miért akarják megenni az embereket. Az elkövetkező években láttam sok filmet, de egyikből se derült ki az igazság.

Mi is valójában a zombi?

A zombi egy élőhalott, akit Vudu mágiával-, boszorkánysággal-, napjainkban pedig fertőzés által tettek azzá. 

Tévesen hiszik azt az emberek, hogy az élőhalottakat az új kor hajnalán találták ki! A középkorban is sok hiedelem volt arról, hogy emberek holtukból feltámadnak, és szolgálói lesznek egy boszorkánynak. Tulajdonképpen Frankenstein szörnyszülöttje is zombinak tekinthető, hiszen illik rá a fenti meghatározás.

A kereszténység előtti hitvilágban is jelen voltak az élőhalottak, akiket gonosz démonok támasztottak fel. A szláv, görög-római, kelta és germán hitvilágban is jelen voltak. Az élőkhöz időnként pozitív-, időnként negatív módon álltak hozzá. Voltak élőhalottak, akik segítették, míg mások kifejezetten ártó szándékkal jöttek vissza az élő közé. Egyesek mint egy „őrző szellemként” védték a falut és lakosaikat, míg mások ártó démonként pusztítottak. Azoknál a halottaknál, akikről feltételezhető volt, hogy démon szállta meg a testét, gyakran megcsonkították, vagy a fejét más helyen temették el, hogy a test ne tudjon életre kelni.

A keresztény hitvilágban az immaturata, insepulti, indeplorati (jelentésük: idő előttiek, temetetlenek, siratatlanok) voltak azok az emberek, akik visszajöttek és kísértették az élőket. Ezek az emberek a keresztény közösségből kirekesztett-, démonok által megszállt-, boszorkánynak bélyegzett-, öngyilkosságot elkövetett (nem temethették keresztény temetőbe a testüket)-, nem megfelelő körülmények között eltemetett (jellemzően a csatatereken, illetve gyilkosság áldozatai), egyszóval azok, akik nem a keresztény rítus szerint éltek vagy lettek eltemetve, ezáltal nem nyertek bebocsájtást a mennybe!

Ezeket a lelkeket egy átmeneti világban(a kereszténység szerint a purgatórium) bolyonganak, és időnként visszatértek, hogy „megbosszulják” az őket ért sérelmeket. Ezek a sérelmek lehettek a temetés miatti-, vagy egyéb az életben történt események. 

A keresztény egyház imával, és egyéb keresztény rítussal próbált hatni a lelkekre, kérvén a bebocsájtásukat  a mennybe. 

Ha tovább haladunk a korban, akkor a modern kor hajnalán tűntek fel a vudu varázslók, és velük együtt a zombik. Nevüket az afró – karib szigetvilág varázslói ismertették meg a világgal. Feltételezések szerint azokat az embereket, akiket szolgának szerettek volna megszerezni, egy speciális anyaggal (Wanga) mérgezték meg, amitől az életfunkciói az áldozatnak annyira lelassultak, hogy halottnak hitték. A halottnak hitt embert eltemették, majd a mágus kiásta és ellenanyaggal az életfunkcióit visszaállította, de hallucinogén anyagokkal, kábítószerekkel az áldozat cselekvőképességét és akaratát korlátozta. Így tudta az irányítást  teljesen átvenni és mint egy igazi öntudatlan rabszolga, végrehajtotta ura minden kérését.

Az első zombi feljegyzés 1937 -re datálódik, amikor is Haiti szigetén Ennery -ben megjelent egy nő, név szerint  Felicia Felix-Mentor. Ruhája rongyos-, teste ráncos és sápadt volt, a zavarodottság jelei voltak tapasztalhatók rajta. Szemét ronggyal védte, mert nem bírta a napfényt. Amikor ellenőrizték az adatait, kiderült, hogy hivatalosan a nő több mint harminc éve halott volt. 

A falu szomszédságában lakott a Mentor család, akik ráismerni véltek egy 30 évvel korábban eltemetett hozzátartozójukra. Később elvitték egy jól felszerelt kórházba ahol vizsgálatoknak vetették alá. A hozzá intézett kérdésekre furcsa szinte érthetetlen válaszokat adott. A nevét, születési idejét vagy születési helyét nem tudta megmondani. Furcsa érzelemingadozásai voltak, néha nevetett, majd elsírta magát. A világ dolgaival szemben teljesen közömbös volt. A kórházba érkezésekor egy hatvan éves nőnek nézett ki, de pár hét múlva, amikor elhagyhatta a kórházat már egy 50 éves nőnek nézett ki.

A rokonok azért gondolták, hogy Felicia jött vissza közéjük, mert a halála előtt volt egy lábtörése, és a megtalált nő is erősen bicegett arra a lábára. A kórházban röntgen felvétel készült, amelyen nem lehetett látni törést.

A közösség befogadta a nőt, és továbbra is hitték, hogy egy zombivá vált ember tért hozzájuk vissza. 

A Haiti kultúra szerint ha egy zombinak sót adnak, akkor újra öntudatára ébred, ezzel magyarázták a furcsa nő hirtelen „ébredését”.

A zombi (szub)kultúra újabb mérföldköve az 1968 -ban vetítésre került Élőhalottak éjszakája című film volt, amellyel George A. Romero igazi kultikus figurájává vált a horrorfilm rajongóinak. Ő volt az első, aki a zombikat emberevő-, öntudat nélküli-,  halottakként ábrázolta.

Az 1970 években kétes hírnévre szert tett Zombi című film (rendezője az olasz Lucio Fulci) volt az első, ami a zombikat ölőgépként-, tébolyult-, érzelem mentes szörnyetegként ismertette meg a világgal. A film olyan naturálisan ábrázolta a történetet, hogy sok helyen betiltották.

Az elkövetkező években egyre több zombi témájú film jelent meg, mindegyikben a zombik harapás útján fertőzték meg az élőket. Furcsa momentuma ezeknek a filmeknek az, hogy bizonyos szereplőket a zombik széttéptek és megettek, másokat azonban csak megharaptak és zombivá tettek.

Üdítően friss ötlettel rukkoltak elő a kétezres évek elején a Kaptár (Resident Evil) című film készítői, akik végre megmagyarázták, hogy a zombik tulajdonképpen egy balul sikerült katonai kísérlet eredményei, és erőszakosságuk, a katonai kísérlet mellékterméke. A film alapötletét az azonos nevű számítógépes játék adta.

Az elmúlt pár évben megjelentek a zombi létet kihumorizáló filmek is, ilyen volt a Zombieland, amely sikerét annak köszönhette, hogy a zombikat esetlen lényként állította be.

2013 egyik sikergyanús mozifilmje lehet a Warm bodies című zombi film, amelyet Isaac Marion Zombi románc című novellája alapján készítettek. A történet szerint egy zombivá lett fiú szerelemre gyúl egy élő lány iránt, és így megváltoztatja azon néhány élő véleményét a zombikról, akik eddig vadásztak rájuk.

De vajon miért esznek ember húst, emberi agyvelőt a zombik?

A kérdés nehéz, hiszen a filmekben soha sem fejtették ezt ki. Nagy valószínűséggel azért, mert a  zombik lassúak, és nem tudnának más állatot elkapni. Az agyvelő pedig az állatok legtáplálóbb része, hiszen tele van zsírral (és koleszterinnel!). Az emberi húsról sajnos nem találtam semmilyen leírást, de valószínűleg hasonlíthat a disznóéhoz! 🙂

Felmerül a kérdés, hogy miért nem zöldségeket, bogyókat esznek? A válasz pofonegyszerű, mert azokat le kell szedni, esetleg meg kell főzni, és kevesebb tápanyag van benne, mint a húsban. És hogy miért nem főzik meg a húst a zombik? Mert tudattalanok, ez okból a tűzgyújtáshoz-, fűszerezéshez-, és előkészítéshez sem értenek.