Mindennapos bosszankodásaim

Bosszant, ha

• a nyugdíjas nénik 12:05 -kor mennek a gyógyszertárba / postára, amikor én az ebédidőmben ki tudok menni, és 20 percig tökölnek a kiadó ablaknál,
• 1 perc késéssel érek a buszmegállóba, és a busz, ami általában 5-6 percet szokott késni, most pontosan érkezett, továbbá a megállóban csak egy bérletes ember száll fel, így esélyem sincs arra, hogy elérjem,
• a lekésett busz utáni következő busz nem hogy pontosan érkezne (csak 10 percet kelljen fagyoskodnom) hanem még +10 percet késik is, és amikor fel akarok szállni, tömegnyomor fogad,
• reggel a frissen mosott farmeromban indulok munkába, és délután akkora felhőszakadás van, hogy estére csak a „gyönyörű” érdi sáros utakon tudok hazajutni,
• ebédidőben telefonálnak, és nem tudom megenni az ebédemet,
• kihasználják a szorult helyzetemet, és átvágnak,
• ha a munkámban nem tudok egyről a kettőre jutni, mert kevés információt kapok.