Repül az idő

Hihetetlen, hogy mennyire repül az idő. Lassacskán 1 éve annak, hogy albérletbe költöztem. Egy éve élek itt, más lakásában, abban a tudatban, hogy egyszer majd talán másképp lesz. És valóra vált az akkori álmom!
Furcsa, hogy a két okból, amiért ezt a lakást választottam, végül csak egy maradt meg. Mondhatnám, hogy a másik ok "okafogyottá" vált. Az élet furcsa fintora, hogy bizonyos cselekmények olyan dolgokat indítanak el, amelyek a végén egészen váratlan helyzeteket produkálnak. Tulajdonképpen ez a helyzet is ilyen volt. Ha nem költöztem volna el, és nem történtek volna a dolgok úgy, ahogy történtek, nem lenne előttem az a lehetőség, ami most előttem van!
De rögtön meg is rovom magam azért amit írtam! Lehet, hogy ha másképpen történnek dolgok, akkor meg egészen más helyzetben lennék, ami jobb, szebb, és kellemesebb lenne. De ezt a szálat már soha nem ismerem meg. Pedig tényleg jó lenne megismerni!
Volt egy film, aminek a címe Pillangóhatás. A film a káoszelmélet alappilléréről szól, azaz egy dinamikus rendszerben egy egészen apró hatás (egy pillangó szárnycsapása) is alapjaiban meg tudja változtatni a rendszer hosszútávú működését (szökőár lesz a világ másik pontján). A filmben is ez történt. A főszereplő egy – egy cselekedete megváltoztatta az életét. Igaz, neki lehetősége volt arra, hogy visszamenjen a kiinduló ponthoz, és a hibát korrigálja.
És ez most hihetetlenül zagyvaságnak tűnik, és rajtam kívül talán 4 ember érti. Tulajdonképpen ennek a négy embernek írom ezt a pár sort! Mert nélkülük most más ember lennék! Nélkülük másképpen gondolkoznék-, más lenne a véleményem dolgokról-, és talán másfajta jellemfejlődésen mentem volna keresztül az elmúlt egy évben!
Igen, jellemfejlődésen! Úgy érzem, hogy az elmúlt év sok olyan dologra megtanított, amit előtte másként gondoltam!

Kedves négy ember, köszönöm nektek, hogy vagytok! :love