Karácsonyi élmények

Jól indult a karácsony, mindent időben be tudtam szerezni, és csak a csomagoláshoz készített papírmasé dobozokkal csúsztam el. Sajnos az új, téglára épülő doboz elgondolásom nem bizonyult sikeresnek. Régebben tejes dobozra raktam a papír csíkokat, így amikor az elkészült dobozt (ami mindenféle színű- és minőségű papír csíkból készült) megszáradt, csak ki kellett szívni a levegőt az eredeti tejes dobozból, és sérülés nélkül lehetett a papírmasé dobozt leszedni róla.

A téglára rakott celofán sajnos nem volt olyan hatékony, mint gondoltam volna, így csak abban segített, hogy lássam meddig kell bevágni, és ne vágjam ketté a porotherm téglákat! 🙂

Az első két doboz (amit Konrád úr és Dobrocsi úr kapott) eléggé gagyi lett, de Anett anyukájának készített doboz már sokkal jobb volt, hiszen ott már alufóliát raktam a téglákra.

A dobozokba szánt bourbon vaníliás narancs lekvár tökéletesre sikerült, meg is szenvedtem vele rendesen! 🙂 A Butlers -ben vásárolt díszes befőttes üvegekben nagyon gusztusosan nézett ki a mély narancsszínű lekvár, benne a kandírozott narancshéjakkal!

A gomb kekszekről nem is írok semmit, a képek magukért beszélnek! 😉 Ami különleges volt benne, az a vaníliás pudingpor, amit a tésztába kellett tenni.

Anettnek szánt képet is egészen jól elkészítettem, igaz, így utólag még egy kicsit változtattam volna rajta, de a saját préselésű leveleim így is jól mutatnak a fekete képkeret mögött!

A gyerekek is örültek a sok kis ajándéknak, és remélem azzal is tisztába voltak, hogy a nagy ajándék, amit a Selmeci utcában kaptak, részben az én ajándékom volt!

Gabó egy Karib tenger kalózai legó világító tornyot-, míg Nóri egy Legó faházat kapott. Mindkettőt még aznap este összebarkácsoltuk!

A 24 -i estét itthon töltöttem. Megnéztem egy filmet, illetve írtam az ismerőseimnek levelet.

25 -én Anett szüleihez voltam hivatalos Kiskunfélegyházára ebédre.  Mint ahogy mami mondta, az alföldi embereknél egy ebéd is olyan, mintha esküvőre készülnének! 🙂 Így is volt! Különleges előételek és főételek közül válogathattam, nekem legjobban a borleves, a zöldség ágyon sült almás harcsa, illetve a diós-szilvás csirke ízlett! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a többi nem ízlett volna, de ezek voltak számomra az újdonságok!  Sajnos a végére annyira tele ettem magam, hogy a sütiből már csak csipegetni tudtam. 

Azért volt negatívum is! Szörnyű volt szembesülnöm azzal, hogy Kiskunfélegyházáról 1 óra és 25 perc alatt értem Budapestre, míg Budapestről Érdre majdnem két óra volt az út! Ez azért szörnyű, mert Kiskunfélegyháza 120 km -re-, míg Érd 15 km -re van Budapesttől!!

26 -án a gyerekekkel leautóztunk Dunaújvárosba. Anyutól is begyűjtötték a megfelelő mennyiségű legót, megebédeltünk,  majd nekiálltunk az új társasjátékkal, a Spongyabob -os Monopoly -van játszani. Olyannyira belejöttünk, hogy este 8 óra volt, mikor elkezdtünk szedelőzködni, és visszaindulni Érdre.

Mondanom se kell, hogy Gabó elvert minket a játékban, főlényesen nyerte a köröket. Mindezt úgy, hogy nem is logikázott túl sokat!!! 😀