A csülökparti

December utolsó nagy durranása a csülökparti volt. Már régebben megígértem Gergőnek és Konrád úrnak, hogyha a lakás normalizálódik, akkor tartunk egy nagy kajálást. Végre eljött a pillanat!

December 27 -én beszereztem a hozzávalókat, 3 hatalmas disznócsülköt (több mint 4 kiló volt!), egy csomó savanyúságot (3 kilónyit), továbbá egy hatalmas parasztkenyeret a Lipóti pékségből, ami akkora volt, mint egy közepes traktorkerék!

A csülköket barnasörös pácba tettem, és egészen december 30 -a hajnaláig pácoltam. 29 -én nálam aludtak a gyerekek, majdnem éjfélig fent voltak, így harmincadikán hajnalban alig tudtam felkelni, hogy a csülköket bedobjam a sütőbe. Az volt a tervem, hogy több mint 8 óráig sütöm őket alacsony hőfokon. Végül 90 fokra állítottam a sütőt, és 9 órán át sült saját levélben a három hatalmas disznóláb. Sütőzacskóban készült, így az ízletes leve is megmaradt. Az utolsó órában kicsomagoltam a zacskóból, és 180 fokon még megpirítottam a bőrét, úgy 45 -50 percig.

Öt órára terveztem a srácok érkezését, végül hat óra lett belőle, így szépen elő tudtunk mindent készíteni Anettel. A rágcsálnivalót Ő hozta, én a csülköt, illetve a tejszínes tormát készítettem el. És hát készítettem borlevest is, vörösborban pácolt mazsolával! Sajnos a savanyúságokról menet közben elfeledkeztem, így csak a tejszínes torma-, frissen reszelt torma-, és a mustár került csak az asztalra.

Uhhh!! Frissen reszelt tormáról jut az eszembe. Gondoltam, készítek saját tormakrémet, ezért reszeltem tormát. A felénél taknyom – nyálam összefolyt, a szememből ömlött a könny. A végére annyira sok torma illatot szívtam magamba, hogy megfájdult a fejem, és 10-15 percig feküdnöm kellett!

A vacsora nagyon jó hangulatban tellett, mind a heten jót ettünk, és a sör is fogyott rendesen! Balázs hozott Bang kártyát, amivel majdnem hajnali egyig játszottunk. A konyhám úgy nézett ki, mintha az IRA robbantott volna, de a hangulatért már megérte. Gergő és Balázs is azt monda, hogy folytatni kell ezt a hagyományt, és náluk is rendezni kell hasonló eseményt!

Örülök, hogy pozitív-, barát és csapatépítő vacsorát sikerült összehoznom!