A szeder

Kora este elmentünk sétálni egyet a Fundoklia völgybe. Egy olyan utat választottam, amerre eddig még sose sétáltunk.

Meglepetések sora jött egymás után. Egyrészt találtunk szabadon növő patiszont, ami a rét és az erdő találkozásánál nőtt, továbbá töménytelen mennyiségű szedret!

Nórival rögtön elkezdtük legelni, az édes szemeket egymás után szakítottuk le a szúrós ágakról. Gabó nem volt hajlandó enni belőle, mert szerinte a természetben található dolgok mérgezőek lehetnek! Jó párszor biztosítottam, hogy jól ismerem a szedret, és egy halomnyit tömtem a számba, de ő hajthatatlan volt!

Így, mikor hazaértünk, első dolgom volt (miután kimentünk a tetőre panorámát nézni!), hogy megmutassam neki a Wikipédiában, hogy a szeder egyrészt nem mérgező, másrészt kifejezetten hasznos gyógynövény, mert sok antioxidánst tartalmat!

Lehet, hogy holnap teszek még egy kört, és szedek még ár dobozzal lekvárnak!