A megnyert, de elveszített nyermény
A megnyert, de elveszített nyermény
4 hónapja kitöltöttem egy lottó szelvényt. A kapott nyugtát a zsebembe tettem, majd az albérletben a zsebemből a szekrényre vándorolt. Onnan tovább költözött az irataimat tartalmazó papír dobozba. És innentől kezdve már nem létezett többé. Egészen addig, amíg nem elkezdtem kutatni a papír dobozban a lakásvásárlási szerződés miatt. Ahogy pakolásztam, kezembe akadt a papírdarab. Félretettem, hogy majd megnézem. Két napig újra a szekrény szélén pihent, amikor is leszedtem onnan, és átsétáltam a nappaliba, hogy megnézzem. És nyerő szelvény volt! Nem túl sokat, de nyertem! A tudat mámorossá tett! Hát mégis csak létezik szerencse, és nem csak az ismerőseim ismerőseivel történik ilyen!
Másnap besétáltam a postára, és beadtam ártatlan arccal. A hölgy becsúsztatta a gépbe, majd szomorúan felnézett, és azt mondta:
– Nyert, de nem tudom odaadni a pénzt!
Nagyot néztem, nem értettem. Ha nyert, akkor miért nem tudja a nyereményemet odaadni? Ezervalahányszáz forintról volt szó, bíztam benne, hogy ennyi pénz még van a postán.
Nem, nem ez volt a probléma. Azokat a nyereményeket, amiket nem vesznek fel, a Szerencsejáték Zrt önkényesen visszatesz a nyereményalapba! Azaz ha valaki későn eszmél fel, akkor akár a négyessel nyerhető több millió forintot is elbukhatja!
Szomorúan mentem ki a megnyert de elveszített nyereményemmel!