Lamentálni
Lamentálni
Fura, hogy a legtöbb ember jobban szeret panaszkodni, mint az örömeiről, boldogságáról beszélni. Nem tagadom, én is szoktam panaszkodni, miközben a mindennapjaimban nagyon sok pozitív és örömteli dolog ér. De valahol belül nem tudom ezeket eléggé értékelni. Pedig sokkal fontosabb lenne ezeknek az apró örömöknek a felnagyítása, és a problémák (ami néha nem is probléma, csak én gyártom ((c) Erika)) megrágni, kiköpni és elfelejteni.
Az ilyen apró problémák a megrontói mindennek. Az emberek közötti kapcsolatoknak, az ember lelki és testi egészségének.
És ha valakinek a lelke beteg, akkor az testi tüneteket produkál! Ha valaki nem tud problémákat feldolgozni, akkor azok egy idő után megjelennek valami apró, de elhúzódó betegségként. Amíg nem vetkőzi le az ember a gondokat, és nem talál rá megfelelő megoldást, addig ezek a kis betegségek gyötörni fogják, és elhatalmasodnak rajta!
Szóval nem lamentálni, hanem örülni minden apró dolognak! Ahogy a Gyalog Galopban énekelték:
Igen, egyetértek! Nagyítsuk az örömeinket inkább, és tapossuk el a negatív, ránk törő, érzelmi szörnykezdeményeinket! 🙂
De különben én mindig meghallgatlak, ne félj. 😉 Mert úgy szeretlek, ahogy vagy!