Nyugdíjas cicaharc

Mai nap legviccesebb esemény reggel, a Móricz Zsigmond körtéren történt. 

A metró építése miatt a körtér egy részét lekövezik, ezért a Budafoki út fele lévő rész rácsokkal van lekerítve, ott kell az embereknek, mint a vágóhídon, közlekedniük a hatos villamoshoz.

Előttem pár méterrel egy 75 év körüli nyugdíjas néni totyogott, maga mögött húzva a kerekes szatyrát. Közvetlenül előttem egy pár évvel fiatalabb néni (72?), aki szorgosan pakolta a lábait egymás után, botjával pedig szinte törte az utat maga előtt, valószínűleg szerette volna elérni a sárga villamost!

Ahogy összetalálkozott a két néni, a hátsó (botos) belerúgott a kerekes szatyorba.  Természetesen nem szándékos volt, elvonta a figyelmét a Metropol újságot nyújtogató diákmunkás. A szatyros néni még meg se fordult, de már hangosan szitkozódni kezdett: -Hova a fenébe siet, miért nem kerül ki??

A botos néninek se kellett több, rá ripakodott a szatyrosra: – Nem az út közepén kellene húznia a kocsiját! És hogy súlyt adjon a felháborodásának, még egyszer belerúgott a kocsiba!

Ez volt az a pont, ahol a szatyros néninél elpattant a húr, és nagyot lódítva megütötte a botos néni lábát! 

Megkezdődött a lassított cicaharc!

A botos néni próbálta védeni a botjával a támadást, de helyette a szatyros néni kezére csapott, aki feljajdult, és igen csúnyákat mondott a botos néni felmenőire! 

A botos néni se volt rest, tovább lóbálta a szatyros néni orra előtt a botját, mint D’Artagnan, és erősen replikázni kezdett, aminek a lényege a szatyros néni szellemi színvonalának a metró mélységébe való betudása volt!

A közjáték 1 percig se tartott, de ezalatt megismerhették az arra járók a magyar nyelv olyan rejtett tartalékait is, amit normál esetben sosem használtak volna.

Végül a botos néni unta meg, és lépett le a helyszínről, de még egy utolsót rácsapott a kerekes szatyorra, amivel valószínűleg sikerült szétzúznia a piacon vásárolt tojások nagy részét!