Süket

Mint mindig, most is jól belemélyültem a munkámba, és ebben segítségemre van mindig a fülhallgatóm, amit ha felteszek a fejemre, úgy nézek ki, mint Miki egér. Ugyanis akkora böszme nagy a fülre tehető része, hogy a fél fejemet beborítja.
Éppen az egyik kedvenc előadóm számát hallgattam. Tulajdonképpen nem is hallgattam, hanem hogy aput idézzem, bőgettem a zenét. Jó kis vad muzsika, csak hangosan lehet hallgatni.
Így fejlesztgettem az ütemezett bankkártya feldolgozást, amikor is az tűnt fel, hogy az asztalom környékén furcsa dolgok kezdenek el repkedni. Egy papírfecni, majd egy másik, végül egy zsebkendő. Ezután azt láttam, hogy a munkatársaim, mint az igazi pantomim művészek, össze – vissza kalimpálnak, és közben furcsábbnál furcsább arcokat vágnak. Csak a szemem sarkából figyeltem, annyira nem zavart. Ha nekik ez jól esik, csinálják csak…
Aztán egy perc se tellett el, a billentyűzetemen landolt egy papír. No, most már kicsit zavart, és felnéztem! A kollégák még mindig grimaszoltak, és bizonyos kézjelekből arra tippeltem, hogy nem a helyi színjátszókör előadására készülnek, ezért levettem a fejemről a fülhallgatót. Ekkor láttam, hogy legalább 5 kolléga próbálta túlüvölteni a zenét, hogy szóljon: a fejlesztési vezető szeretne velem beszélni! 😀

Napi meglepő

Berohanok a férfi WC -be, odaállok a piszoárhoz, és teszem amiért érkeztem. Halk zörej, majd kinyílik a férfi mosdó ajtaja, és belép a takarítónéni. Szépen komótosan elkezdi felmosni a padlót. Én elképedt arccal felnézek, a nénit nem zavarja, szinte körbetakarít, majd körbenéz, hogy mindenhol csillog -e a padló. 

Én továbbra is megrökönyödve állok a piszoár előtt (persze próbáltam úgy helyezkedni, hogy minél kisebb pöttynek látszódjak csak), a takarítónéni pedig összeszedi a dolgait (néhány flakon, felmosóvödör, etc…), és kisétál.

A fizika egy hazug dög!

Az iroda előtti folyosón szerettem volna bebizonyítani a kedves kollégáknak azt, hogy a vízzel félig töltött bögrémet ha elég gyorsan forgatom meg nyújtotta kézzel (360 fok szigorúan), akkor a víz nem fog kilöttyenni, hiszen a centrifugális erő a vizet a bögre falához és aljához “préseli”.

A teszt nem sikerült, egyrész nyakon öntöttem magam, másrészt a falon is lett egy jópofa vízcsík ami több mint 5 perce csöpörészik lefele! 😛

De ami még szomorúbb, hogy megfeledkeztem a biztonsági kameráról, ami pont szemben volt velem. Azt hiszem ma este ezen fognak röhögni késő estig!

Felgyorsult az élet

Ma reggel a buszon három fiatal lány állt mellettem. Akarva – akaratlanul végig hallgattam, amiről beszélgettek. És megdöbbentett. Nem kellett hozzá sok ész, hogy leszűrjem azt, hogy a lányok alig múltak 15 évesek. Beszélgettek facebook -ról, divatról, buliról, pasikról, szexről!

Mindezt 15 évesen! Nincs ezzel semmi probléma, de még élénken él az emlékeimben, hogy 14 – 15 évesen én inkább a biciklizésről, gitározásról, és néha – néha a lányokról (nem nőkről, csajokról!) beszélgettünk. Az is elképzelhető, hogy én voltam lemaradva, de 15 évesen még nem beszélgettünk úgy a szexről, mint egy 18-20 éves srác! 

És még mielőtt meg lennék vádolva prüdériával, nem, nem döbbentem meg rajta, csak elgondolkoztam. Mennyire felgyorsult a világ 18 év alatt.

A fejmosási hullám

A tegnap nap bizonyította be, hogy nem működik az az elmélet, miszerint a főnök mindig csak az alatta levőt szúrja le.

Ahogy reggel beértem a dolgozóba, máris jött oda a Titán projektvezető, és hangoztatta, hogy szörnyen el vagyunk maradva, a pénzügyekkel problémák vannak (A pénzügyi modult én fejlesztem egyedül!). 

Ok, megpróbáltam lecsillapítani, nyugtattam, hogy “rajta vagyok az ügyön”, nem kell idegeskedni.

Alig telt el 1 óra, kiírtak egy megbeszélést, ahol a fejlesztési vezető szinte szó szerint ugyanazt elmondta, mint amit a projektvezető. Phüüü… Újabb nyugtatás, újabb bizonygatás, hogy azért nem állunk annyira sz*rul!

Délután 2 körül lementem a földszinti tárgyalóhoz, ahol meglátott az ügyvezető igazgató! Megkért, hogy menjek be hozzá. Ahogy beértem, becsukatta az ajtót, és a szőnyeg szélére állított (azért nem szó szerint!).

Újra meghallgattam, hogy problémák vannak, és a pénzügyre panaszkodik mindenki. Nála már nehezebb volt  a lenyugtatás, elmondtam neki, hogy alábecsültem a fejlesztési időt, és hogy emberhiánnyal küzdünk, egyedül kell mindent csinálnom.

Végül abban állapodtunk meg, hogy kétnaponta megyek, és beszámolok neki személyesen a fejlesztésekről!

Engem minden felettesem megtalált 1 nap alatt! 🙁

Napi beszólás

Kollégáim egymás között:

– Zoli, nem áll jól neked a buzi!

– Neked se a heteró!

😀

Őrület

Talán az egyik legbosszantóbb dolog az, hogyha az embert belekényszerítik a sziszifuszi munkába!

Három hónapja egy intézményi bejelentés alapján kértek a terméktámogatók egy fejlesztést. A lényege az, hogy a hallgatók féléves zárásainál a szakadatok kerüljenek jól elkülönítve az oklevél melléklet adataihoz. A megoldás egyszerű:szépen vesszővel elválasztva töltődik be!

Ez tetszett is mindenkinek, elfogadva, lefejlesztve!

Ma reggel éppen csak beérek, egy új feladat vár: A szakadatoknál miért van vessző, így nem jó!

Grrr!!! 3 hónapja mindenki rábólintott, most meg hirtelen rossz lett??? Rákérdeztem, a válasz. Az egyik legnagyobb intézményünknek nem tetszik, ezért ki kell szedni! 

No Comment!!!

OTP te ördög!

A Gábor Dénes Főiskolától egy rémült hangvételű levél érkezett a céghez. 

– Nem működik a bankkártya analitika betöltése!

Valóban, pár napja módosítottam az eljáráson. Bekérem tőlük a bankkártya analitika file -t.

És valóban! A rekord formátum egészen más, mint ahogy én régebben felkészítettem a rendszert. Nem probléma. Analizálom a file -t, majd elkészítem az új formátum szerinti feldolgozást. Kikerül az intézményekhez az új verzió, boldog vagyok, hogy 2 nap alatt megoldottam.

Ma reggel még rémültebb hangvételű levél érkezik a Magyar Képzőművészeti Egyetemről.

– Az új verzióval nem tudjuk az OTP -s bankkártya analitika file -t betölteni!

Hijjj!!! morcos vagyok!

Bekérem a bankkártya analitika file -t, ellenőrzöm. Puff! Egészen más a formátuma, mint amit a GDF küldött.

Gyanakodni kezdek. Esetleg kandikamera figyel? Rákérdezek mindkét intézményél, hogy milyen verziójú programot használnak.

A válasz meglep! Nem programot használnak, hanem e-mail -ben kapják meg, majd egy speciális programmal tömörítik ki az elkódolt file -t.

Újabb köröket járok, közben ugrálnak a nyakamon, hogy gyorsan csináljak valamit. Végül sikerül eljutni az OTP illetékes elvtársához.

Ő átirányít egy kedves hölgyhöz, aki simán azt mondja:

– Igen, a GDF már új file formátumban kapja az analitikát, míg a KDE a régiben.

Amikor rákérdezek, hogy ugyan,ár miért is van így, akkor az a válasz: 

– Hát nekik új szerződésük van, ezért már az új formátum szerint kapják.

 

És engem erről miért nem értesített senki se???? A kisujjamból szopjam ki, hogy két formátumban tud az OTP küldeni bankkártya analitikát???

 

Grrrr!!! Keve úr dühös!

 

1 2 3 4 5 9