Egy hentes, aki mindig átver

Lehet, hogy én vagyok ekkora pancser, de azt sem tartom kizártnak, hogy a Móricz Zsigmond körtér sarkában lévő hentesbolt összes alkalmazottja az átverés nagymestere.

Sajnos nem az első eset, hogy az ott vásárolt hússal kapcsolatban felmerülnek bennem kételyek. Egy évvel ezelőtt borjúhúst vásároltam, és főztem meg otthon a sous vide főzőm segítségével, de olyannyira nem akart megpuhulni a hús, hogy az már félelmetes volt! annyi idő alatt még a marha legdurvább részei is porrá esnek, de ez a „borjú” valamiért stabilan állta a sarat, és nem engedett se a hőnek, se az eltelt időnek. Ha én ilyen izmokkal lennék megáldva, akkor azt hiszem Arnold elbújhatna mellettem.

A húsvét közeledtével egyre erősödött bennem a gondolat, hogy készíteni kellene báránybordából valami finomat. Nosza, éppen a Húspalota előtt haladtam el, amikor megakadt a tekintetem a feliraton: Friss bárányhús érkezett.

Berohantam, és feltettem azt az egyszerű kérdést: – Van báránybordájuk?

Van egy olyan rossz szokásom, hogy ha olyan helyre megyek, ahol még nem ismerem az embereket, akkor magázom őket (lehet az 19 éves hölgy is akár).

Nosza a hentessrácok nem szarakodtak ezzel az etikettel, sommásan visszategeztek, hogy: Hát persze hogy van, mit szeretnél? – Bordát, ha lehet! Hány emberrel csinálod meg? – Négy! Akkor az kevés lesz (miközben ránéz arra a bordára, amire mutatok.

Jó, akkor legyen az a nagyobb. Emberünk megfogja a legnagyobbat (teljesen másra mutattam) és szó nélkül leméri, szétcsapkodja csak úgy, tessék lássék módon, majd csomagolja.

Azt hiszem, illett volna megkérdeznie, hogy: „Ez jó lesz?”, „Szétvágjam?”, „Mással még szolgálhatok?”

No sebaj, megkaptam becsomagolva azt a húst, amit nem is tudtam megnézni, hiszen a többi alatt volt. Gyorsan kértem még egy kevés csirkemájat, majd rohanás haza.

Otthon ért az első sokk! Ugyanis a hús tele volt csontszilánkkal, amit folyóvízzel nem nagyon lehetett lemosni, mert a húsba volt beleágyazódva. Sebaj, szépen kézzel kiszedegettem. Majd levágtam azok a cuflák részeket a csontokról amik valamilyen furcsa módon ott fityegtek és nem voltak szerves részei a húsnak. Ezután nagyjából az 1 kg -nyi húsból már csak a 80% -a volt meg. Szépen befűszereztem és beraktam a sous vide fürdőbe. Mikor elkészült még fűszeres vajon megpirítottam és már tálaltam is.

De bizony itt jött a következő feketeleves. A csontokon szó szerint elvétve volt egy kis hús, ha az arányokat kellene mondanom, akkor 75% – 25% a csont – hús aránya. Azaz 20 dekagrammnyi hús volt a több mint egy kilós csomagban, a többi csont, bőrdarabkák és egyéb idegen összetevők. Mindezt 4000 Ft -os kilónkénti árért! Azaz vettem 20 dekagramm húst 4000 Ft -ért! Ennyiért még az étteremben is tudok enni bárányt!