Kedv s öröm röpkedtek

Végre elkészültem a konyhabútorral (úgy 95% -ban), és a küszöböket is elkezdtem lerakni. Szóval örülnöm kellene.

De mégsem!

Tegnap éjszaka, olyan éjfél fele, amikor már mentem aludni, eszembe jutott a Tigáz probléma, amit máig nem sikerült megoldanom! Ezen annyira felidegesítettem magam, hogy nem bírtam elaludni.
Az agyam egyre – másra dobta fel a kérdéseket, és ahelyett, hogy kialudtam volna magam, hajnali háromig idegeskedtem, ami a végére már szinte pánikba ment át. Nem segített már a filmnézés, a zene hallgatás, se az olvasás. Az agyam úgy gondolta, hogy ezek kevésbé fontosak.
Végül negyed négykor alhattam el, de hat óra negyvenkor már keltem is (illetve keltem volna, de csak hét óra után sikerült kikászálódnom az ágyból!), és úgy érzetem magam, mint a mosógépben hagyott macska.
Most itt ülök a munkahelyi gépem előtt, nyúzottan, fáradtan.
Az már csak hab a tortán, hogy 2 hete kölcsön adtam 50.000 Ft -ot egy ismerős lánynak, akinek tegnap kellett volna hívnia ezzel kapcsolatban, és nem tudom elérni!