Tánclecke

Olyan régen táncoltam már, hogy nem is emlékeztem arra mennyire fárasztó tud lenni. Délután amikor visszaértünk a gyerekekkel a Selmeci utcába, Nóri bekapcsolta a rádiót, ami a konyhában van. Először csak tekergette, és élvezte ahogy a különböző csatornákon szóló zenék egybemosódva egy nagy hangmoslékká olvadnak össze. Majd megállt egy csatornán, ahol éppen Kiss Tibor és Németh Juci sanzonra hajazó száma a Szívemben bomba van kezdődött.

Ahogy meghallottuk, felpattantunk, és elkezdtünk tangózni! 🙂
Aztán utána már csak úgy hallgattok a zenéket, és ráztuk magunkat. Gabó, aki visszafogottabb volt, először csak lekapcsolta a lámpákat, és egy asztali lámpával diszkó fényeket varázsolt a konyhába, majd Ő is közénk állt, és együtt roptuk.
3/4 órán át ugráltunk felszabadulva, mint a kisiskolások (tulajdonképpen Ők azok!), és csak akkor hagytuk abba, amikor Nóri már kimelegedett.