Eltávoldva

A régi filmekben lehetett látni, hogy Budapesten az emberek a tömegközlekedési eszközökön utazva beszélgettek egymással, érdeklődtek egymás hogyléte iránt. Nekem ez nagyon szimpatikus volt, szomorú, hogy ez kezd eltűnni. Helyette mindenki újságot olvas, zenét hallgat vagy a telefonját nyomkodja (köztük én is!). A legtöbb ember számára az, hogy rámosolyogsz már nem azt jelenti, hogy "szép napunk van, remélem neked is!", hanem azt, hogy "ez az ember akar tőlem valamit!". Pedig egy kedves mosoly reggel nagyon fel tudja dobni a napot. Ha a pékségben kedvesen mosolyognak rám, már szebben indul a napom, és nem feltételezem, hogy bármit is szeretne tőlem az eladó (a töpörtyűs pogácsa árán kívül…)!