A nagy nap!

Valahogy más volt a reggel, mint a hétköznapok legtöbbjén. Máshogy csicseregtek a madarak, még az ébredező napsugarak is másképpen játszadoztak a szomszédos panel ház szürke falain. Az ébresztős rádióban befejezték a hírek felolvasását. Érdekes, de nem volt szó áremelésről, balesetről, árvízről, rossz időről! Csupa kellemes témáról beszélt a bemondó.
Hatos ikrek születtek, átadták az új nyugdíjas otthont, minden gyerek ingyen és bérmentve reggelihez és ebédhez jut egy nemrégiben elfogadott kormányrendelet által.
Nem kellett hegyeznie a fülét, hogy felismerje a kedvenc zenekarának legmelankolikusabb dalát. A rádióban még sosem hallotta, így még furcsább volt hallani a dalszöveget! Ezen a napon még a rádió is szebben szólt, mint máskor, tisztábbak voltak a magas hangok, a mellkasába érezte a mély tónusokat.

Az ágyból akrobatikus ügyességgel ugrott ki, mintha egy ninja elveszett lelkét örökölte volna meg. A fürdőszobában kellemes meleg volt, nem olyan nyirkos hideg, mint azelőtt.
A tükörben megcsodálta mell- és hasizmát. Pár napja kezdett csak el edzeni, de látványos volt a fejlődés! Ilyen kockahasat csak az újságok reklámjaiban lehet felfedezni!

Ahogy mosta az arcát, furcsa érzés fogta el, de gyorsan el is hessegette! Tökéletesen indult a nap!
A konyhában már a terített asztal fogadta, rajta gőzölgő kávé, friss briós, sajt, vaj.
Miután megreggelizett, gyorsan magára húzta divatos Armani kabátját, Gucci cipőjét, és kiviharzott a lakásból. A liftnél újabb meglepetés érte. A nemrégiben a szomszédba költözött egy egyetemista lány. Hosszú, divatosan fésült szőke haja volt, szinte tökéletes alakja, és kedves mosolya. Ahogy ott állt a lift ajtóba, a megtestesült csoda volt. És a lány neki integetett! Gyere, megvárlak! – mondta.
Beszálltak a liftbe, és szinte egyszerre nyúltak a földszinti gombhoz. kezük összeért, a lány mosolygott, és óvatosan végig simította az ujjait, egészen a tenyere közepéig.
A negyediken laktak, gyorsan leért a lift. Ahogy kiszállt a liftből, megérintette a lány vállát. A szőke szépség hátra fordult és kérdően nézett rá.Mély levegőt vett, és megszólalt: – Nincs kedved megnézni egy izgalmas filmet este nálam? A lány elmosolyodott, egy rövid ideig gondolkodott, majd határozottan válaszolt:
– Rendben, hétre érek haza, bekopogok ha megérkeztem!
Ettől a kis beszélgetéstől meglepődött újra. Egyrészt eddig fel sem tűnt neki, hogy ilyen öblös a hangja, másrészt még sosem próbált leszólítani lányokat így, a liftből kilépve.
Úgy tűnik, működik – gondolta, és elindult a buszmegállóba.
Alig tett meg 50 métert, valamibe belerúgott. Az a valami puha volt és barna, csúszott az aszfalton pár métert majd megállt. Egy tárca volt. Felvette és belekukkantott.

Ötszázezer!!!

Pontosan ennyi pénz volt benne. Nem hitt a szemének. Tisztességes ember lévén rögtön kutatni kezdett, hátha a tulajdonos adatait megtalálja rajta, de nem volt semmi azonosítási lehetőség. Több mint 10 percig várt. A tulajdonos csak észre veszi, hogyha eltűnik ennyi pénz a zsebéből, gondolta… De a tulajdonos nem akart visszajönni.
Én megtettem mindent! – gondolta magába, és zsebre rakta óvatosan a bőrtárcát. Még egyszer körbenézett, de nem látott 100 méteres körzetben senkit.
A busz akkor érkezett a megállóba, amikor zsebre tette a pénzes tárcát. Elkezdett futni a buszmegállóba, de aztán feladta. 50 méter az sok, úgyse érek oda! – gondolta. Azonban a busz nem indult el.
Ahogy közeledett, látta hogy a sofőr őt nézi és integet. Gyorsabbra vette a lépteit és 10 mp múlva már a buszon volt. Megköszönte a sofőrnek a kedvességét, majd leült. A sofőr azt mondta, semmiség, ez egy teljesen új busz, nem szabad hajtani.
Feltűnően kevesen voltak a buszon, mintha különjáratot indítottak volna ma neki. Kényelmes ülések-, tisztaság-, tágas tér jellemezte a buszt. A busz egyenletes sebességgel haladt, és a hétfő reggelekre jellemző dugónak is hűlt helye volt. Mint december 31. -én reggel, sehol egy autó, nem szirénáznak a mentők. A nyolcadik megállónál leszállt és elindult a munkahelye fele. Ahogy lépett párat, egyenesen egy hirdetésbe botlott.
ÚJ LOTTÓZÓ NYÍLT! – hirdette a tábla. A nyíl irányába nézett, és valóban, a szomszéd ház földszintjén egy szépen berendezett lottózó nyílt.
Ma szerencsés napom van, kihasználom! – gondolta, és az órájára tekintett. Nyolc óra múlt pár perccel, bőven volt még ideje.
A lottozóba belépve hangosan üdvözölte a pult túlsó felén helyet foglaló középkorú hölgy. Megkérdezte, mit szeretne kipróbálni? Lottózni szeretnék, mondta. Vett 5 szelvényt, és kitöltötte a rubrikákat. A fizetés előtt a középkorú hölgy megkérdezte: – Nem szeretne egy Katicás kaparós sorsjegyet megpróbálni? 10 millió forint a főnyeremény!
Miért is ne! – mondta félig hangosan. Kérek két sorsjegyet is. Beletúrt a zsebébe, és rögtön a kezébe akad a szerencse pénze. Még fiatalon kapta, az egyik osztálytársnőjétől. Elkezdte vakarni az ezüstfestékkel lefújt köröket. Az elsőt lekaparva megpillantott egy szöcskét. A másodiknál egy pillangó volt, a harmadik és negyedik pedig darázs. A hölgy szomorúan nézett rá. – Sajnos ez nem nyert! De próbálja meg a másikat, hátha…
Vakarni kezdte a második sorsjegy eltakart figuráit. Piros volt, igen egyértelműen piros.

Egy katicabogár alakja kezdett körvonalazódni. A másodiknál kicsit idegesebben kaparta a festéket. Igen, ez is katica! A harmadik kaparva újra előtűnt a katica csillogó fejecskéje. Az eladónő kikerekedett szemekkel figyelt. Halkan, szinte csak magának mondta: – Ez már biztosan 100.000 Ft!A negyedik kőr vakarása előtt megtörölte a homlokát. Az izgalom hűvös selyemként siklott végig a hátán. A tenyere izzadt, alig bírta fogni a pénzt. Az ujja hegye és a körme is ezüstös színben tündöklött. Az izzadtságtól alig lehetett lekaparni a negyedik, és egyben utolsó kört.

KATICA! Megvan mind a négy katica! A főnyeremény!

Szinte egyszerre mondták mind a ketten. A lottózóban mindenki felfigyelt a különös párosra. Tíz millió forint, cikázott át az agyán. sose látott még ennyi pénzt. Meg tudná venni mindazt, amire eddig oly nagyon vágyott. Egy robogó, új ruhák, az Xbox360. Mindez végre elérhető lesz. Köré sereglettek az emberek és gratuláltak. Dicsérték, a szerencséjét, és látszott rajtuk, hogy boldogok. Egy milliomos állt előttük.
Ekkor valaki megkopogtatta a vállát. A sofőr volt a buszról. Furcsa arcot vágott, majd megszólalt:

Ez egy álom Karcsi, ideje felkelni!

Apja sziluettje jelent meg, ahogy kinyitotta ahogy kinyitotta a szemét. Egy pillanatig nem értett semmit! Esett az eső, hideg volt a lakásban, és az óra 7:40 -et mutatott. Kisomfordált kopottas papucsában a fürdőszobába és belenézett a tükörbe. Ugyanaz a pattanásos, vörösesszőke arc tekintett vissza rá, mint minden nap. Beesett mellkas zihálni kezdett, ahogy megértette, ez a valóság.