Mongol

Tegnap meglátogattuk Enikő születésnapja alkalmából (Zoli aktív pénzügyi beavatkozásával) a Mongol Barbeque éttermet. Az árak sajnos itt sem csökkentek. Ez nem mondható el az előételek mennyiségére, ugyanis olyan adagot hoztak ki, amin még Nóri is csak nevetett volna. Természetesen, mint évente 3x Mongolba járó, rögtön két adag előételt rendeltem, így a két mini adagból lett 1 normális előétel adag.
A pácolt húsok továbbra is viszik a pálmát, ló, muflon, nyúl, bárány, harcsa, kecske, és még ki tudja mit sikerült megkóstolnunk. A felszolgálók kedvesek és aranyosak voltak, a steak sütőnél álló szakácsok már kevésbé. Látszott, hogy 22 órára már elfogyott a türelmük, és már szabadultak volna a munkából.
Sajnos ez az összhatásból sokat rontott. A desszertek közül a fagyi jó volt, de nem volt igazán maradandó. A madártej inkább hasonlított madártej italra. Annyira folyós volt, hogy Enikőnek sikerült kilöttyintenie amikor ki szerette volna halászni a fehér habot belőle.
Összességében jó volt a hangulat, jól éreztem magamat a kis társasággal.