Négybalkéz

Felmásztam az előszobában egy székre, kezemben a felmosó vödörrel. A tartalma trutyis víz, nagyjából a maximális űrtartalom felét töltötte ki. Mikor éppen dolgomat befejezendő (bojler alatti kiömlött víz feltakarítása, ami speciel a szekrény tetején volt) le akartam szállni a székről, meginogtam, és azzal a mozdulattal nyakon öntöttem magam. A környék összes „műanyagfröccsöntőkisiparosának” felsoroltam a családfáját, nem éppen dicsérő célzattal.  Sebaj, még indulás előtt zuhanyzás lesz…

Ahogy léptem le (immáron derékig vizesen), gondoltam váltok fogást (mert hogy eddig az aljához tapasztottam a kezemet, úgy próbáltam egyensúlyozni). 

A fogásváltásból az lett, hogy a jobb kezemből kicsúszott a vödör, és tartalmával együtt a földhöz csapódott. A hálószoba negyede, továbbá az előszoba kisebb része úszott a koszos víztől. De hogy fokozzam, a falra is jutott egy jó adag, így gyönyörű expresszionista mintázatokat hagyott a mocskos víz.

Nem tudtam, hogy sírjak, vagy inkább nevessek ezen… 🙂 🙁