Szia busz!
Szia busz!
Reggel együtt szálltam fel a buszra egy velem egykorú apukával, aki a kezében hozta 4 éves forma kisfiát. A kisfiú most kezdhette meg az óvodai éveit, mert rögtön a busz indulása után a mögöttünk közvetlenül jövő busznak integetni kezdett, majd azt mondta:
– Szia Busz! Jössz utánunk? Én most az óvodába megyek! Te hova mész? Be fogsz kanyarodni?
Apukája a busz nevében válaszolt a kisfiúnak, akinek ez annyira tetszett, hogy rögtön társalogni kezdett a nagy kék busszal.
– Szia Busz! Mi most megyünk az autópályára! Vagyis a kis autópályára! És utána oda fogunk érni az óvodához! Ha befordulsz, akkor Te is mész a busz óvodába? Vagy csak pihensz egy kicsit?
Sajnos nem tudtam tovább hallgatni, pedig minden mondata kincs volt, és az emberek arcára mosolyt csalt!