Marci mondta

Pár hete jutott eszembe egy emlék, amit időnként emlegetek.

Történt, hogy Marci öcsémmel (nincs is más öcsém) pummoltunk. A játék közben időnként dobálta a párnákat a kisebbik Keve gyerek. Egy ilyen párna eltalált a legérzékenyebb pontomon (nem, nem a mobiltelefonomon!! 🙂 ).

Ledőltem az ágyra, és jajveszékeltem. Arra gondoltam, hogy Marci majd oda jön és megsimogat. Ehelyett durcásan nézett rám. Ekkor eljátszottam, mintha sírnák. Egy ideig durcásan nézett, majd megszólalt:

Sijjál!!! Sokatis!

Azóta ha valaki megjátssza, hogy nagy problémája van, és kesereg, ezt szoktam idézni.